A mai világban a Salétromossav egyre nagyobb érdeklődés és relevanciájú témává vált. Akár a társadalomra, a gazdaságra, akár az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása miatt, a Salétromossav olyan probléma, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Salétromossav-hez kapcsolódó összes szempontot, az eredetétől és fejlődésétől a különböző területekre gyakorolt hatásáig. Megvizsgáljuk, hogy a Salétromossav hogyan változtatta meg életvitelünket, és hogyan alakítja tovább a jövőnket. Ezenkívül megvizsgáljuk a Salétromossav lehetséges következményeit és kihívásait, valamint az általa hozható lehetőségeket és előnyöket. Készüljön fel arra, hogy elmerüljön a Salétromossav-ről szóló felfedező és elmélkedő utazásban, amely téma kétségtelenül meghatározza jelenünket és jövőnket.
Salétromossav | |
Salétromossav | |
Más nevek | Salétromossav |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 7782-77-6 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | HNO2 |
Moláris tömeg | 47,0134 g/mol |
Sűrűség | ? g/cm³ |
Savasság (pKa) | 3,29[1] |
Veszélyek | |
EU osztályozás | nincs besorolva |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | Salétromsav |
Azonos anion | Nátrium-nitrit Kálium-nitrit Ammónium-nitrit |
Rokon vegyületek | Dinitrogén-trioxid |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A salétromossav (HONO vagy HNO2) a nitrogén egyik oxosava, savanhidridje a dinitrogén-trioxid (N2O3). Színtelen, szúrós szagú folyadék, egyértékű, középerős sav. Tiszta állapotban még nem állították elő, de híg vizes oldatban és alacsony hőmérsékleten jól ismert és fontos reagens.
A salétromossav bomlékony vegyület. A bomlás melegítés hatására is végbemegy, de akár homok vagy üvegszilánk is kiválthatja. A bomlás termékei a salétromsav, a víz és a nitrogén-monoxid.
A képződő nitrogén-monoxid reakcióba lép a levegő oxigénjével, és vörösbarna színű nitrogén-dioxiddá oxidálódik. A képződő nitrogén-dioxid miatt viselkedhet különösen a töményebb salétromossav oxidálószerként.
Köztes oxidációs állapotú vegyület, ezért oxidáló és redukáló hatású is lehet. Enyhe oxidálószer, a jodidiont jóddá oxidálja. A reakciója hidrogén-jodiddal a következő:
A kén-hidrogént kénné oxidálja, ammóniával reagálva nitrogénné alakul.
Viselkedhet redukálószerként is, ekkor salétromsavvá oxidálódik. A kálium-permanganátot például redukálja. Az aromás aminokat diazóniumsókká alakítja, ezért szerves festékek előállítására használják.
Egyértékű savként viselkedik.
A salétromossav sói a nitritek, ezek NO−2 (nitrit) aniont tartalmaznak, általában vízben oldhatóak. A természetben gyakoriak, legnagyobb jelentősége a tartósítószerként használatos nátrium-nitritnek (NaNO2) van. Vizes oldatuk többnyire lúgos kémhatású, mert a nitrition protont képes felvenni a vízmolekuláktól.
A nitritek mérgező hatásúak, mert a vér hemoglobinját methemoglobinná alakítják.
A dinitrogén-trioxid vízben oldva salétromossavat ad, de mivel a savanhidrid is igen ritka (már -10 °C felett bomlik), ezért a salétromossav legkönnyebben a sójából (például nátrium-nitritből) szabadítható fel, kénsavval.
A salétromossav a természetben kis mennyiségben fordul elő, sói viszont nagymértékben megtalálhatóak.
A salétromossavat a szerves vegyiparban alkalmazzák az azofestékek gyártásakor. A reakcióját kálium-permanganáttal az analitikai kémiában használják térfogatos elemzésekre.