Museo Egizio

Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Museo Egizio milyen hatással volt a társadalom különböző aspektusaira. A Museo Egizio megjelenése óta nagy érdeklődést váltott ki, és számos vitát váltott ki relevanciájáról és következményeiről. Az évek során a Museo Egizio alapvető szerepre tett szert különböző területeken, befolyásolva a kultúrát, a gazdaságot, a politikát és az emberek életét. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Museo Egizio különböző aspektusait és mai hatását, valamint a jelenséggel kapcsolatban elképzelt jövőbeli előrejelzéseket.

Museo Egizio
Egyiptomi Múzeum
A múzeum főbejárata
A múzeum főbejárata
A múzeum adatai
Teljes neveMuseo Egizio
ElhelyezkedésTorino
Olaszország
CímVia Accademia delle Scienze, 6, 10123 Torino
Alapítva1824
Megnyílt1824
IgazgatóChristian Greco
Elhelyezkedése
Museo Egizio (Piemont)
Museo Egizio
Museo Egizio
Pozíció Piemont térképén
é. sz. 45° 04′ 06″, k. h. 7° 41′ 04″45.068333°N 7.684444°EKoordináták: é. sz. 45° 04′ 06″, k. h. 7° 41′ 04″45.068333°N 7.684444°E
Térkép
A Museo Egizio weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Museo Egizio
Egyiptomi Múzeum témájú médiaállományokat.

A Museo Egizio nevű torinói múzeum a világ egyik legjelentősebb ókori egyiptomi gyűjteménye.[1] Több mint 300 000 kiállítási tárggyal rendelkezik.

Története

Az első, Torinóba érkező műtárgy, amely kapcsolódott Egyiptomhoz, a Mensa Isiaca néven ismert oltár volt 1630-ban. Az egyiptomi stílusú oltár Dulu Jones feltételezése szerint a római Ízisz-kultuszhoz készült.[2] Ennek hatására küldte III. Károly Emánuel király Egyiptomba Vitaliano Donatit, akinek 300, Karnakból és Koptoszból származó lelete a torinói múzeum alapja lett.

1824-ben Károly Félix király megszerezte az 5268 darabból álló Drovetti-gyűjtemény anyagát, közte 100 szobrot, 170 papiruszt, sztéléket, múmiákat és más tárgyakat, amelyeket Bernardino Drovetti francia tábornok és konzul gyűjtött Egyiptomban. Ugyanebben az évben Jean-François Champollion tanulmányozta a torinói papiruszanyagot, hogy ellenőrizze, helyesek-e a hieroglifák megfejtésére tett kísérletei. 1833-ban a piedmonti Giuseppe Sossio több mint 1200 darabos gyűjteménye érkezett, majd Ernesto Schiaparelli egyiptológus egészítette ki a gyűjteményt 1900 és 1920 közt folytatott ásatásai leleteivel. Az utolsó nagyobb beszerzés egy núbiai kis templom, melyet az egyiptomi kormány ajándékozott Olaszországnak az 1960-as évekbeli leletmentő akcióban való részvételéért.

A gyűjtemény az évek során mindig Torinóban volt, a külön erre a célra épült Via Accademia delle Scienze 6 szám alatti épületben, egyedül a II. világháború alatt vitték a gyűjtemény egy részét Agliè városába.

Egyes híresebb kiállított tárgyak

  • Kha és Merit sírja: az Újbirodalom idején élt előkelő házaspár temetkezése egy az egyben van kiállítva a múzeumban.
  • Ellesziai templom: a Nasszer-tó kialakítása előtti núbiai leletmentés során nyújtott segítségért az olasz államnak adományozott templom, teljes egészében a múzeumba helyezve.
  • Torinói királylista: papirusz, egyike az öt fennmaradt dokumentumnak, amelyen az uralkodók listája fennmaradt.
  • Torinói sztrájkpapirusz: a világ első fennmaradt sztrájkjának leírása.
  • Torinói erotikus papirusz: különféle pózokban szexuális aktust folytató egyiptomiak humoros ábrázolása.

Jegyzetek

  1. ↑ szerk.: Touring Editore: Torino e il suo territorio: le piazze, le regge, i musei, il Po, la collina e le Alpi, 74-76. o. (2010). ISBN 978-88-365-4965-8 
  2. ↑ Dulu Jones, "Spectacular Turin: The reopening of the Museum of Egyptian Antiquities", Minerva, 17 (May/June 2006), pp. 10f.

További információk

Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!