Ebben a cikkben a Murád pasa tornya témával foglalkozunk, amely téma érdeklődést és vitát váltott ki a mai társadalomban. A Murád pasa tornya tanulmányozás, elmélkedés és vita tárgya volt, és hatása különböző területeken érezhető volt, a személyestől a globális szintig. Ebben a cikkben a Murád pasa tornya-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk feltárni, annak eredetétől és fejlődésétől a mai világban való relevanciájáig. Elemezzük továbbá a Murád pasa tornya körül létező különféle véleményeket és álláspontokat, valamint azt, hogy ez milyen hatással van az emberek életére és általában a társadalomra. Ez a cikk egy interdiszciplináris megközelítés révén átfogó és mélyreható látásmódot kíván nyújtani a Murád pasa tornya-ről, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon ennek a témának a megértéséhez és elmélkedéséhez, amely ma oly fontos.
![]() |
A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része |
Murád pasa tornya | |
Település | Budapest |
Cím | I. kerület, Lovas út |
Építési adatok | |
Építés éve | 1650–1653 |
Rekonstrukciók évei | 18. század 20. század |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Murád pasa tornya témájú médiaállományokat. | |
Murád pasa tornyát (Budapest, I. kerület, Lovas út) Murád pasa építtette 1650 és 1653 között, eredetileg kazamaták voltak benne. A torony nagymértékben megrongálódott Buda visszavételekor, 1686-ban, de a 18. században újjáépítették. Ebben az időben a Bécsi kapu melletti kis rondellának jellemezték. Kazamatáját 1960-ban tárták fel, homlokzatát ezután állították helyre.
Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 154. o. ISBN 963-05-6411-4