Mozgósítás
A Mozgósítás ma olyan téma, amely továbbra is érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A kezdetektől napjainkig a Mozgósítás előkelő helyet foglalt el a történelemben, befolyásolva a kultúra, a politika, a technológia és a mindennapi élet különböző aspektusait. Az évek során tanulmányozási és elmélkedési témává vált akadémikusok, kutatók és különböző tudományágak szakemberei számára. Ebben a cikkben a Mozgósítás-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a társadalomra gyakorolt hatásától a jövőre vonatkozó lehetséges következményekig.
A mozgósítás, gyakran használt latin eredetű szóval mobilizáció, egy ország haderejének és katonai erőforrásainak háborús készenlétbe helyezése támadás céljára avagy közvetlenül várható, esetleg már bekövetkezett támadással szemben. Gyakori rövidítése szóösszetételekben, hivatali zsargonban az M betű (M-tartalék, M-készlet). A mozgósítás lehet általános vagy részleges, nyílt vagy rejtett. Ellentéte a leszerelés, a demobilizáció.
Mozgósítás esetén a haderőt a békebeli keretállományról háborús szintre töltik fel, behívják tartalékosokat, szabadságolt katonákat és más személyzetet. Felszabadítják a nemzetgazdaság háborús célokra tartalékolt készleteit, és a gazdaságot hadi gazdálkodásra állítják át. A nyilvántartott belső ellenzéki erőket, a szembenálló államok ott tartózkodó állampolgárait, az ismert ellenséges ügynököket letartóztatják, internálják.[1]
Feszült nemzetközi helyzet esetén maga a mozgósítás elrendelése is lehet casus belli, háborús indok a szemben álló fél számára. Emiatt is előfordult a nemzetközi gyakorlatban a rejtett mozgósítás is, amikor igyekeztek titokban tartani a katonai előkészületeket.
Jegyzetek
Források
- ↑ Hadlex: Szabó József (főszerkesztő): Hadtudományi lexikon. Budapest: Magyar Hadtudományi Társaság. 1995. ISBN 963-04-5226-x Két kötetben
- ↑ Tabajdi: Tabajdi Gábor: A III/III krónikája. Budapest: Jaffa. 2013.
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Mozgósítás témájú kategóriát.
