Monaco gazdasága

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Monaco gazdasága-et, amely ma nagyon releváns téma. A Monaco gazdasága egy olyan fogalom, amely nagy érdeklődést váltott ki különböző területeken, a tudománytól a politikáig, beleértve a kultúrát és általában a társadalmat is. A következő néhány sorban elemezzük a Monaco gazdasága különböző aspektusait, jelentőségét a mai világban, és a körülötte forgó vitákat. Ennek a cikknek a célja, hogy rávilágítson a Monaco gazdasága-re, és olyan áttekintést nyújtson, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy jobban megértse annak hatókörét és következményeit. Kétségtelenül a Monaco gazdasága olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és érdemes részletesen tanulmányozni.

Monaco gazdasága
Monaco látképe
Monaco látképe
FizetőeszközEuró
Pénzügyi évnaptári év
Kereskedelmi szervezeti tagságEUCU
GDP
ÖsszesNominális: Növekedés 7,181 milliárd $ (2018)[1]
PPP: Növekedés 7,672 milliárd $ (2015)[4]
Egy főre jutóNövekedés 185,741 $ (2015)[3]
GDP ágazatonként
Infláció1.5% (2010)
Népesség a szegénységi küszöb alattismeretlen
Munkaerő52 000 fő (2014)
Munkanélküliségi ráta2%
Főbb iparágak listájabanki szolgáltatás, turizmus, vendéglátás, szolgáltatás, biztosítás
Export964.6 millió $
Import1.371 milliárd $
Államadósságismeretlen
Állami bevételek896 millió $
Állami kiadások953 millió $
Monaco
Monaco politikája
Jelképek
Városok
Egyéb
Lásd még
Sablon:Monaco

A Monacói Hercegség gazdasága elsősorban a turizmusra, a szerencsejátékokra és a banki tevékenységekre épül.[5] A Francia Riviérán fekvő törpeállam népszerű üdülőhely, amely kaszinójával és kellemes éghajlatával vonzza az odalátogatókat. A kis ország a közelmúltban sikeresen diverzifikált a tercier szektor és a kisebb, magas értékű, nem környezetszennyező iparágak felé. A Monacóban élőkre, valamint az ott vállalkozó külföldiekre nem vetnek ki személyi jövedelemadót és vagyonadót, az iparűzési adó mértéke pedig alacsony. Az ország adóparadicsom mind az állampolgárok, mind a bevándorlók és külföldi vállalatok számára, valamint népszerű offshore terület. Az állam monopóliumokat tart fenn számos ágazatban, többek között a dohányiparban, a telefon- és a postai szolgáltatásokban.

Monaco gazdasága napjainkban

A gazdasági fejlődés a 19. század végén a Franciaországgal való vasúti összeköttetés és egy kaszinó megnyitásával lendült fel. Monaco gazdasága ma már elsősorban a pénzügyekre, a kereskedelemre és a turizmusra épül. A kedvező adózási feltételek máig számos külföldi vállalatot vonzottak Monacóba. 2011-ben az 5,748 milliárd dolláros éves GDP-bevétel mintegy 75%-a ilyen cégektől származott. Hasonlóképpen, az éves bevétel közel 15%-át az idegenforgalom teszi ki, mivel a törpeállam a híres monte-carlói kaszinó 1856-os megalapítása óta a turizmus egyik fő központja. A kaszinó megjelenik a svéd ABBA popegyüttes Money, Money, Money című dalában is.

A monacói GDP fő alkotóelemei a pénzügyi és biztosítási, valamint a tudományos és műszaki tevékenységek.[6] A monacói bankszektor meglehetősen nagy: a konszolidált banki eszközök 2011-ben 8,42-szeresen meghaladták az ország GDP-jét. A Monacóban működő bankok hagyományosan a privát vagyonkezelési szolgáltatásokra szakosodtak.

A Franciaországgal közösen létrehozott gazdasági- és vámunió szabályozza és végzi a banki tevékenységet, a vám- és adóügyeket, a postai szolgáltatást és a távközlést. Az euró bevezetése előtt Monaco a monacói frankot használta, amelynek árfolyama a francia frankhoz volt kötve. Ma már az ország az eurózóna tagja, az Európai Uniónak viszont nem. Monaco saját euróérméket veret.

Monaco híres a tengeri tudományok területén végzett kutatásairól. Az Oceanográfiai Múzeum, melynek igazgatója korábban Jacques-Yves Cousteau volt, a világ egyik legelismertebb intézménye a maga nemében. Monaco a világ minden tájáról importál és exportál termékeket és szolgáltatásokat. Az országnak mezőgazdasága nincs.

Monaco mint adóparadicsom

Monaco nem vet ki jövedelemadót a magánszemélyekre. Ennek hiánya számos, úgynevezett adómenekültet vonz a hercegségbe, akik jövedelmük nagy részét Monacón kívüli tevékenységből szerzik; a legtöbb figyelmet az olyan hírességek kapják, mint a Formula–1-es versenyzők, de túlnyomó többségük kevésbé ismert üzletember.

1998-ban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adta ki az első jelentést az adóparadicsomok pénzügyi rendszereinek következményeiről. Monaco nem szerepelt e területek listáján egészen 2004-ig, amikor az OECD felháborodását fejezte ki a monacói helyzet miatt, és legutóbbi jelentésében elítélte azt, hasonlóan Andorrával, Liechtensteinnel, Libériával és a Marshall-szigetekkel, hangsúlyozva a pénzügyi információk közzététele és hozzáférhetősége tekintetében az együttműködés hiányát az említett országok részéről. 2000-ben a Pénzügyi Akciócsoport jelentésében megállapította, hogy a monacói pénzmosás elleni rendszer átfogó. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európa Tanács 36 másik területtel együtt Monacót is adóparadicsomként tartja számon.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Economy of Monaco című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

  1. ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=MC&name_desc=false
  2. ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.KD.ZG?locations=MC&name_desc=false
  3. ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.CD?locations=MC&name_desc=false
  4. ↑ a b https://www.cia.gov/the-world-factbook/countries/monaco/
  5. ↑ (2022. augusztus 2.) „Monaco” (angol nyelven). The World Factbook, Kiadó: Central Intelligence Agency. 
  6. ↑ Economy and Finance / IMSEE - Monaco IMSEE. www.monacostatistics.mc. (Hozzáférés: 2022. augusztus 12.)