Vendéglátás

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés Elnöki látogatás egy étteremben

A vendéglátás olyan sajátos kereskedelmi tevékenység, amelynek keretében ételeket és italokat készítenek (jellemzően helyben fogyasztásra) és ezzel összefüggő szórakoztató és más szolgáltatásokat nyújtanak. A vendéglátás szerkezetét tekintve kettős funkciót lát el. Ugyanis az ételek, néha az italok előállítása is a vendéglátóhelyeken történik. Ennyiben „ipari” termelés a vendéglátóipar. Az elkészült termékek (ételek, italok) felszolgálása, már a nevéből is adódik, szolgáltatás.

A vendéglátóipar feladatai a lakosság élelmiszerekkel és italokkal való ellátásában kap szerepet. A vendéglátóipari vállalkozások üzletei az egyes napszakokban étel és ital ellátást biztosítanak a lakosságnak és a turistáknak. A A vendéglátás története messzire nyúlik vissza, már az ókori civilizációkban is találtak nyomokat különböző fogadókról vagy éttermekről.

A vendéglátóipar legfontosabb feladatai:

A vendéglátóipar tevékenysége:

A vendéglátás feladatai

A vendéglátás feladatai két fő csoportba oszthatók:

A feladatcsoportok részletei:

A vendéglátás és a gazdaság kapcsolata

A vendéglátás üzletkörei

Üzletek

Fő jellemzőjük, hogy az alapanyagokból, félkész és készételeket gyárt a helyszínen, termel, s nagy mennyiségben értékesíti is azokat.

Üzemek

Részei: ahol termel

Részei, ahol értékesít

Üzletek fajtái

Melegkonyhás üzletek

Díszes éttermi terítés Érdekes hangulatot árasztó éttermi berendezés egy szállodában

Jellemzői:

Melegkonyhás üzletek részei:

Étterem

Tulajdonképpen nagyobb vendéglő, amely egyidejűleg nagyszámú vendég kiszolgálására alkalmas.

Jellemzői:

Vendéglő

A vendéglő olyan vendéglátóüzem, amelyben melegételeket és italokat szolgálnak fel.

A vendéglős általában a vendéglő tulajdonosa és vezetője.

Jellemzői:

Csárda

Lakott területen kívül forgalmasabb közlekedési, állatterelő út menti pusztákon épült kocsma és vendégfogadó. Indoka a török hódoltság utáni pusztásodás és a ritka településhálózat, a lábon hajtott jószág kereskedelme indokolta. A terelt jószág etetési, itatási törvényei szerint kb. 20–40 km távolságban voltak megtalálhatók. A csárdában kialakított kocsma és vendégfogadó a vásárra igyekvő parasztok , az állatokat terelő pásztorok étkezésére és éjszakázására szolgált. Virágkoruk a 18. században volt. A közlekedési utak és a vasút kiépülésével jelentőségük megszűnt. A 20. század végén „autós” csárdává alakultak a megmaradtak. A pusztai kocsma rendesen falvak közelében vagy utak mellett lóváltó állással működtek. A magyar népnek útközben, utazás közbeni kedvelt pihenő és mulató helye volt. A halászcsárda hasonló az előbbiekhez, azzal a különbséggel, hogy tájjellegű, főleg halból készült ételek forgalmazására hozták létre a hajózási illetve vontatási utak mentén.

Kártyázó parasztok a kocsmában (festmény)

Jellemzői:

Söröző „Elefántos kastély” söröző cégtáblája

Jellemzői:

Étkezde, kifőzde Étkezde belseje

Kisebb egyszerű étkezde, amely magántulajdonban van. Hangulatos, de egyszerű étkezést biztosít a területen ottlakóknak és a kisebb pénzű turistáknak. Főleg Budapesten és a Balatonon voltak megtalálhatók a 20. század 60-as, és 70-es éveiben, amikor a magánjellegű vendéglátás egyedüli engedélyezett módja volt.

Jellemzői:

Kávéház A New York kávéház Budapesten

Jellemzői:

Gyorsétkező helyek Egy gyorsétkező belseje (a fogyasztás helye)

Önkiszolgáló illetve félönkiszolgáló és automatákkal felszerelt vendéglátóbolt.

Jellemzői:

Snack bár

Jellemzői:

Snack bar a terminálon

Cukrászdák

Cukrászda az 50-es, 60-as évekből

Süteményeket, édességet készítő és árusító vendéglátóipari kisüzem. A nagyobb éttermeket központi helyen termelő cukrászatból, vagy cukrászüzemből látják el édesipari termékekkel.

Jellemzői:

Italüzletek

1. Kocsma:

Kisebb egyszerűbb italmérés, ahol rendszerint (hidegkonyhai) ételek is kaphatók. Jellemzői:

2. Borozó:

Italkínáló szakember (Szommalié) Bort kimérve árusító kisebb vendéglátóipari üzem. Többedmagával ráérősen, kedélyesen beszélgetve, bort iszik.

Jellemzői:

3. Borkóstoló:

Jellemzői:

4. Pub-sörbár:

Általában mérsékelt árszabású vendéglő, ahol főként sört mérnek. Újabban van olyan söröző, ahol a saját, a helyszínen gyártott termékeiket árusítják.

Jellemzői:

zene, játék lehetőség (pl.: darts)

5. Nappalibár:

Jellemzői:

Egyéb vendéglátóhelyek

Kávé készítése egy kávézóban 1. Bár (Kínálata főleg röviditalok, koktélok, long-drinkekből áll.) 2. Borház (Általában a környék borait népszerűsíti.) 3. Borozó (Főleg tájjellegű borokat kínál.) 4. Borpince (Magánjellegű borkimérés.) 5. Büfé (Állópultos, italfogyasztásra szakosodott, árusítóhely.) 6. Eszpresszó (Kisebb hangulatos kávézó, a kávé mellett cukrászsütemények, és fagylaltot is árusítanak.) 7. Ételbár (Ételspecialitásokra szakosodott – helyben és kiszállítással is rendelhető ételek bő választékkal.) 7. Étkezde (Kifőzde, családias, menüs ételeket kínáló hely.) 9. Fagyizó (Kizárólag fagylaltot árusító kisbolt, de mozgóárusításra is használt kifejezés.) 10. Falatozó (Olyan büfé, amely ételeket, szendvicseket kínál, de szeszes italokat nem.) 11. Grill étterem (Grillezett ételekre szakosodott kisebb étterem.) 12. Internet kávézó (Számítógépekkel ellátott kávézó.) 13. Kávézó (Kávékülönlegességeket is árusító, gyors, álló kiszolgálású vendéglátóhely.) 14. Lacikonyha (Heti-, havi vásárok, majálisok stb. sátras sütödéje: frissensült húsételek, flekken, cigánypecsenye, sült máj, sült hurka és kolbász készítése és állópultos árusítása.) 15. Lángossütő (Üdülőhelyeken, piacokon és egyéb forgalmas helyeken (autóbusz állomások), többféle ízesítésű lángosokat áruló pavilon.) 16. Menza (Helyben készült ételek, óvodák, iskolák étkeztető helye, de lehet tálalókonyhás is, amikor egy nagyobb konyha szállítja az ételt, és csak egy tálaló konyha van az iskolában-óvodában.) 17. Palacsintázó (Többféle ízesítésű palacsintákat áruló pavilon.) 18. Sütemény bolt (Sokféle péksütemény árusítására szakosodott bolt.) 19. Teázó (Az eszpresszóhoz hasonlóan különleges teákat is kínáló hely.) 20. Tejbár (Kizárólag tejes ételeket, tejes italokat, szendvicseket árusító gyorsétkező hely.)

Munkahelyi vendéglátás

A munkahelyi vendéglátás alapvetően csak abban tér el a másik fajta vendéglátástól, hogy a vendégkör meghatározott. Az adott munkahely dolgozóiból, a szervezettel kapcsolatban álló személyekből áll. (pl.: tanulók, katonák, nyugdíjasok) A szolgáltatás díját nem esetileg, hanem ciklusosan visszatérő időszakonként (hetente, havonta, negyedévente) térítik meg a fenntartónak illetve a járandóságaikból levonják. A munkahely a jogszabályban megállapított kedvezményeket is adhat a vele kapcsolatban állóknak, természetbeni hozzájárulásként. Fajtái:

Mindkét formára jellemző hogy, az alkohol értékesítése tilos!

Zenés szórakozóhelyek

Varieté műsor Hangulat a diszkóban

Varieté: francia Szórakoztató ének, tánc és artistaszámokat, vidám jeleneteket bemutató kisebb színház. A varieté műsor az szórakoztató vidám számokból álló műsor.

Jellemzői:

Diszkó: (disco) Általában a fiatalabb korosztályok részére rendezett táncos, zenés szórakozóhely.

Jellemzői:

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

Források

Külső hivatkozások

Commons:Category:Catering A Wikimédia Commons tartalmaz Vendéglátás témájú médiaállományokat.

További információk