Ez a cikk a Mocsári rétihéja témával foglalkozik, amely ma nagyon fontos. A Mocsári rétihéja sokak figyelmét felkeltette a társadalom, a kultúra és általában a világ különböző aspektusaira gyakorolt hatása miatt. Az évek során növekvő érdeklődés és vita a Mocsári rétihéja körül, ami további tanulmányokhoz és kutatásokhoz vezetett ebben a témában. Ez a cikk különböző nézőpontokat, adatokat és véleményeket elemez annak érdekében, hogy átfogó és teljes áttekintést nyújtson a Mocsári rétihéja-ről.
Mocsári rétihéja | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Circus approximans (Peale, 1848) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Mocsári rétihéja témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsári rétihéja témájú médiaállományokat és Mocsári rétihéja témájú kategóriát. |
A mocsári rétihéja vagy pettyes rétihéja (Circus approximans) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Ausztrália északi és középső területein, valamint Vanuatu és Új-Kaledónia területén honos. Új-Zélandon fosszilis leletek tanúsága szerint mintegy 1000 évvel ezelőtt jelent meg, párhuzamosan a nála lényegesen nagyobb új-zélandi endemikus Eyles-rétihéja (Circus eylesi) kihalásával. A vizes területeket részesíti előnyben.
Tahiti szigetére 1880-ban telepítették be - a meghonosodott patkányok elleni harc jegyében - ahonnan rövid időn belül elfoglalta Francia Polinézia majd minden nagyobb méretű szigetét. Mivel jól repülő, olykor komoly vándorlásokat megtevő madár elég könnyen települt szigetről szigetre. Jelenléte kifejezetten káros, több őshonos madárfaj erős megritkulásáért illetve egyes szigetekről való kipusztulásukért felelős.
Testmagassága 50–60 centiméter, szárnyfesztávolsága 120–145 centiméter. Testtömege 580–1100 gramm közötti. Hátoldala kékesszürke, testalja fehéren mintázott gesztenyebarna. Hosszú szárnyán a kézevezők feketék, farkán palaszürke sávok találhatók.
Általában madarakat, rágcsálókat fogyaszt, de megeszi a kis emlősöket, hüllőket, kétéltűeket és halakat is.
Fészekalja 3-4 tojásból áll, melyeken 33 napig kotlik, a kikelt fiókák 45 nap után válnak önállóvá. A fiókákat kizárólag a tojó költi ki, és ő felügyeli később a fejlődésüket is, míg a hím mindannyiuk etetéséről gondoskodik.