Minőségirányítási rendszer

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Minőségirányítási rendszer témáját, különböző szempontok szerint foglalkozva annak számos aspektusával. A jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatásától a lehetséges jövőbeli következményekig ez a cikk a Minőségirányítási rendszer teljes és részletes vízióját kívánja kínálni, elemzéseket, adatokat és reflexiókat kínálva, amelyek elmélkedésre és vitára késztetnek. A szövegben a Minőségirányítási rendszer-hez kapcsolódó releváns kérdésekkel, valamint a jelenlegi kontextusban való relevanciájával foglalkozunk. Multidiszciplináris megközelítéssel arra törekszünk, hogy a Minőségirányítási rendszer holisztikus megértését biztosítsuk, lehetővé téve az olvasó számára, hogy elmélyítse tudását és megértését ezzel a témával kapcsolatban.

 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

A kifejezés értelmezése a vonatkozó nemzetközi szabvány, az MSZ EN ISO 9000:2015 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár (ISO 9000:2015) alapján:

Minőségirányítási rendszer: „Irányítási rendszer egy szervezet vezetésére és szabályozására, a minőség szempontjából.”

Mint látható, a minőségirányítási rendszer (régebben, illetve a köznyelvben használt értelmezés szerint a minőségbiztosítási rendszer) egy olyan vállalatirányítási rendszer, ahol a vállalatirányítás fő vezérlő elvét a termék minőségének, a követelmények kielégítésének és az ügyfelek elégedettségének szempontjai határozzák meg. Ezek tükrében a további kapcsolódó fogalmak értelmezése az MSZ EN ISO 9000:2015 szabvány szerint:

Minőségirányítás: „Összehangolt tevékenységek egy szervezet vezetésére és szabályozására, a minőség szempontjából.” MEGJEGYZÉS: A minőség szempontjából való vezetés és szabályozás általában tartalmazza a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározását, a minőségtervezést, a minőségszabályozást, a minőségbiztosítást és a minőségfejlesztést.
Minőségtervezés: „A minőségirányításnak az a része, amely a minőségcélok kitűzésére, valamint a szükséges működési folyamatok és a velük kapcsolatos erőforrások meghatározására összpontosít, a minőségcélok elérése érdekében. MEGJEGYZÉS: A minőségtervezés részeként minőségterveket lehet kidolgozni.”
Minőségszabályozás: „A minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények teljesítésére összpontosít.”
Minőségbiztosítás: „A minőségirányításnak az a része, amely a bizalomkeltés megteremtésére összpontosít arra vonatkozóan, hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak.”
Minőségfejlesztés: „A minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények teljesítési képességének növelésére összpontosít. MEGJEGYZÉS: A követelmények bármilyen szempontra vonatkozhatnak, pl. az eredményességre, a hatékonyságra vagy a nyomon-követhetőségre.”

A kiépített minőségirányítási rendszer tanúsítható, és a sikeres tanúsító auditot követően a vállalat a minőségirányítási rendszerének sikeres működésére egy tanúsítványt szerezhet. Ennek a tanúsításnak az a minőségirányítási rendszer tud megfelelni, ami megfelel a minőségirányítási rendszerek követelményeit tartalmazó nemzetközi szabványnak, ami az ISO 9001:2008 (magyar kiadásban: MSZ EN ISO 9001:2009). A sikeres tanúsításhoz minden szervezetnek olyan minőségirányítási rendszert kell kiépíteni és működtetnie, majd a működtetés gyakorlatát bemutatnia, ami az ISO 9001 szabvány követelményeit – mintegy ellenőrző listaként – értelmezi a saját működésére, és úgy alkalmazza azokat. Az ilyen értelmezésnek további haszna, hogy a szabvány által megkövetelt szempontok betartásával átláthatóbbá, könnyebben szabályozhatóvá, hibamentesebbé és hatékonyabbá válhat az adott szervezet működése. Ennek kiépítésében nagy segítséget jelenthet egy tapasztalt tanácsadó támogatása.

Kapcsolódó szabványok

A minőségirányítási rendszer kiépítését, működtetését további szabványok támogatják, segítik. Ezek nem mind követelményei a sikeres tanúsításnak, azonban ezek használata segíthet az ISO 9001-es szabvány helyes értelmezésében, illetve útmutatást adnak a vállalatoknak a minőségirányítási rendszereinek továbbfejlesztésében, nagyobb üzleti sikerek elérésében. Ezek közül a szabványok közül a legfontosabbak a következők (csak a magyar szabványokat mutatjuk itt be):

  • MSZ EN ISO 9000:2015 – Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár (ISO 9000:2015)
  • MSZ EN ISO 9001:2015 – Minőségirányítási rendszerek. Követelmények (ISO 9001:2015)
  • MSZ EN ISO 9004:2018 – Minőségirányítás. A szervezet minősége. Útmutató a tartós siker eléréséhez (ISO 9004:2018)
  • MSZ EN ISO 10012:2003 – Mérésirányítási rendszerek. A mérési folyamatokra és a mérőberendezésekre vonatkozó követelmények (ISO 10012:2003)
  • MSZ ISO/TR 10013:2003 – Útmutató a minőségirányítási rendszer dokumentálásához
  • MSZ EN ISO 19011:2018 – Útmutató minőségirányítási és/vagy környezetközpontú irányítási rendszerek auditjához Útmutató irányítási rendszerek auditálásához (ISO 19011:2018)

Továbbá a minőségirányítási rendszerek kiépítését támogató (magyar) szabványok az egyes ágazati területeken:

  • MSZ EN ISO 13485:2004 – Orvostechnikai eszközök. Minőségirányítási rendszerek. Szabályozási célú követelmények (ISO 13485:2016)
  • MSZ ISO 15161:2002 – Irányelvek az ISO 9001:2000 alkalmazásához az élelmiszeriparban és az italgyártásban, visszavonva: 2010-12-01
  • MSZ ISO/TS 16949:2010 – Minőségirányítási rendszerek. Külön követelmények az ISO 9001:2009 szabvány alkalmazásához gépjárműipari termékeket és ilyen rendeltetésű alkatrészeket gyártó szervezetek részére, visszavonva: 2017-06-01
  • MSZ ISO/IEC 90003:2005 – Szoftvertechnológia. Az ISO 9001:2000 alkalmazási irányelvei számítógépes szoftverekhez, visszavonva: 2015-09-01

Források