Manapság a Mindanao olyan téma, amely az emberek és a közösségek széles körét nagyon fontos és érdekli. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár kulturális relevanciája, akár az akadémiai területen betöltött fontossága miatt, a Mindanao sokak figyelmét felkeltette, vitákat, reflexiókat és kutatásokat generált ezzel a témával kapcsolatban. Különböző nézőpontokból és megközelítésekből a Mindanao nagy érdeklődést váltott ki a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatása miatt. Ebben a cikkben a Mindanao különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, elemezve annak fontosságát, következményeit és lehetséges jövőbeli fejlesztéseit.
Mindanao | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Székhely | Davao |
Népesség | |
Teljes népesség | 27 021 036 fő (2021)[1] |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Csendes-óceán |
Szigetcsoport | Fülöp-szigetek |
Terület | 94 631 km² |
Legmagasabb pont | 2954 m, Apo |
Időzóna | UTC+8 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Mindanao témájú médiaállományokat. |
Mindanao (filippínó nyelven: Kamindanawan) a Fülöp-szigetek déli részén az ország második legnagyobb szigete, amely az ország 1/3-át teszi ki.
Területe 94 630 km², a hozzá tartozó kisebb szigetekkel együtt 104 530 km².
Mindanao nagy része hegyes, itt van az ország legmagasabb pontja, Apo (2954 m), közel Davaóhoz.
A következő szigeteket és szigetcsoportokat tartalmazza:
Népessége gyorsan nő. A 2015-ös népszámlálás alapján 25,7 millió fő volt. 2021-ben a népességét 27 millió főre becsülték.
A 2015-ös népszámlálás szerint a székhely, Davao a sziget legnépesebb városa, mintegy 1,6 millió lakossal. A Davaot követő legnagyobb városok:[2]
Mindanaóban több tucat nyelvet beszélnek; közülük a szebuano, hiligaynon, szurigaonon, tauszug, maranao, maguindanao és csavakano a legszélesebb körben beszélt.
A lakosság kb. 70%-a kereszténynek, 24%-a pedig muszlimnak vallotta magát.[3]
A szigeten több csapadék hull, mint az ország más részein, ami egész évi földművelést tesz lehetővé. A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat Mindanao gazdaságának több mint 40%-át teszi ki, és az ország legnagyobb beszállítója például az ananász és a banán terén.[4] Mindanaót tartják a Fülöp-szigetek fő kenyérkosárjának,[5] Az országból exportált tíz fő mezőgazdasági termék közül nyolc főleg a szigetről származik.[6]
Legfontosabb ásványkincsei: vas, nikkel, réz.
A szigeten az ország függetlenségének elnyerése óta tevékenykednek szeparatista csoportok, akik a sziget muszlim lakosú részét kívánják függetleníteni. Nem egy ilyen csoport rendelkezik erős fundalista háttérrel és áll kapcsolatban iszlamista terrorszervezetekkel. Nem ritkák a fegyveres összecsapások, sőt a terrorcselekmények sem, bár ezidáig az ország elkerülte, hogy nyílt háborús konfliktus alakuljon ki, noha 2017. május 23-án a helyi iszlamisták Marawiban túszejtő akció keretében 23 keresztény filippínót ejtettek foglyul és tűzharcba bocsátkoztak a biztonsági erőkkel. Erre válaszul Rodrigo Duterte, az ország elnöke hadiállapotot hirdetett.[7]