Meristogenys
A Meristogenys olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Megalakulása óta kiterjedt vitákat és vitákat váltott ki, és számos tanulmány és kutatás tárgya volt. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Meristogenys hatását a mai társadalomra, elemezve annak különböző oldalait és a különböző területekre gyakorolt hatásait. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogyan fejlődött az idők során, és a jelenlegi trendeket, amelyek növekedése vagy hanyatlása felé mutatnak. A Meristogenys kétségtelenül továbbra is releváns és folyamatosan fejlődő téma, és elengedhetetlen, hogy megértsük hatókörét és hatását a mai világban.
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_Figure_4_(cropped).jpg)
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Meristogenys témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Meristogenys témájú médiaállományokat és Meristogenys témájú kategóriát. |
A Meristogenys a kétéltűek (Amphibia) osztályába, valamint a békák (Anura) rendjébe és a valódi békafélék (Ranidae) családjába tartozó nem.[1]
Előfordulásuk
A nembe tartozó fajok Borneón honosak.[1]
Taxonómiai helyzete
A Meristogenys nem legközelebbi rokona a Huia cavitympanum, a polifiletikus csoportot alkotó szemétkosár-taxon Huia nem típusfaja. Előfordulhat, hogy a Meristogenys nem – melyet csak mostanában, a Huia nemnél sokkal később hoztak létre – leszármazási okok miatt a Huia nembe kerül, mivel a Huia nem legtöbb – ha nem az összes – faja feltehetőleg máshová tartozik. De mivel a Huia nembe sorolt fajok egy csoportja, valamint a Clinotarsus nem nagyon közeli rokonságban áll, a csoport taxonómiai felülvizsgálatának elhalasztása valószínűleg jobb megoldás mindaddig, amíg az érintett taxonokat alaposan felül nem vizsgálják.[2] A Meristogenys önmagában monofiletikus csoportot alkot.[1][3]
Rendszerezés
A nembe az alábbi fajok tartoznak:
- Meristogenys amoropalamus (Matsui, 1986)
- Meristogenys dyscritus Shimada, Matsui, Yambun & Sudin, 2011
- Meristogenys jerboa (Günther, 1872)
- Meristogenys kinabaluensis (Inger, 1966)
- Meristogenys macrophthalmus (Matsui, 1986)
- Meristogenys maryatiae Matsui, Shimada & Sudin, 2010
- Meristogenys orphnocnemis (Matsui, 1986)
- Meristogenys penrissenensis Shimada, Matsui, Nishikawa & Eto, 2015
- Meristogenys phaeomerus (Inger & Gritis, 1983)
- Meristogenys poecilus (Inger & Gritis, 1983)
- Meristogenys stenocephalus Shimada, Matsui, Yambun & Sudin, 2011
- Meristogenys stigmachilus Shimada, Matsui, Yambun & Sudin, 2011
- Meristogenys whiteheadi (Boulenger, 1887)
Jegyzetek
- ↑ a b c Meristogenys Oliver, Prendini, Kraus, and Raxworthy, 2015. Amphibian Species of the World: an Online Reference. Version 6.0. American Museum of Natural History, 2019. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
- ↑ Cai et al. (2007), Stuart (2008)
- ↑ Shimada, T. (2011). „A survey of morphological variation in adult Meristogenys amoropalamus (Amphibia, Anura, Ranidae), with a description of a new cryptic species”. Zootaxa 2905, 33–56. o. DOI:10.11646/zootaxa.2905.1.3.
Források
- Amphibian Species of the World 6.0
- ITIS szerinti rendszerbe sorolása
- A Meristogenys Archiválva 2020. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben az Amphibiaweb oldalon
- Yang, 1991 : Phylogenetic systematics of the Amolops group of ranid frogs of southeastern Asia and the Greater Sunda Islands. Fieldiana, Zoology, New Series, vol. 63, p. 1-42 (eredeti publikáció).
