Meretszeger

Ma a Meretszeger olyan téma, amely a társadalom különböző területein vált aktuálissá. A politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a technológiáig a Meretszeger olyan érdekességgé vált, amely vitákat és elmélkedéseket generál. Az idő múlásával a Meretszeger hatása nőtt, közvetlenül vagy közvetve a lakosság széles körét érintve. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Meretszeger különböző aspektusait, és elemezzük a kortárs valóságra gyakorolt ​​hatását, valamint a jövőre nézve lehetséges következményeit.

Ez a szócikk az istennőről szól. Hasonló címmel lásd még: Meretszeger (királyné).
Meretszeger
Nemnő
A Wikimédia Commons tartalmaz Meretszeger témájú médiaállományokat.
Meretszeger
N36
r
z		 g
r		 B1I12
Osztrakon Meretszeger ábrázolásával
A csúcs

Meretszeger az ókori egyiptomi vallás egyik istennője. Nevének jelentése: „aki szereti a csendet”. A Királyok völgye piramisra emlékeztető csúcsának istennője; néha Dehenet-Imentetnek, „nyugati csúcs”-nak is nevezték. Népszerű volt a Királyok völgye sírjain dolgozó munkások települése, Dejr el-Medina lakossága körében. Mivel a völgyet az újbirodalom idején használták temetkezésre, az istennő kultusza is ebben az időszakban volt elterjedt; helyhez kötött mivolta miatt nem terjedt el az egész országban.[1]

Főleg kígyóként, ágaskodó kobraként ábrázolták, esetleg emberfejjel, vagy pedig nőalakban kígyófejjel. Veszélyes, de könyörületes istennőnek tartották; akik bűnt követtek el, azokat vaksággal vagy mérgező csípéssel, marással büntette, a bűneit megbánókat azonban meggyógyította. Egy Noferabu nevű munkás így ír erről sztéléjén:

Ostoba voltam, szív nélküli, ki nem tudja megkülönböztetni a jót a gonosztól. Bűnt követtem el a Csúcs ellen, és ő megleckéztetett. (…) Mindenkinek mondom a kézművesek között: óvakodj a Csúcstól, mert oroszlán lakozik benne! A Csúcs lesújt, mint egy vad oroszlán, nyomába ered annak, aki megsérti. (…) Hívtam úrnőmet és eljött hozzám, mint az édes szellő. Megkönyörült rajtam (…) elfeledtette velem betegségemet. Mert lecsillapodik a Nyugat csúcsa, ha valaki hozzá fordul.[2][3]

(A „szív nélküli” arra utal, hogy az egyiptomiak hite szerint az értelem a szívben lakozott).

Források

  1. ↑ Richard H. Wilkinson: The Complete Gods and Goddesses of Ancient Egypt. Thames & Hudson 2003, ISBN 0-500-05120-8 p.224
  2. ↑ Barbara S. Lesko: The great goddesses of Egypt. University of Oklahoma Press, 1999, ISBN 0-8061-3202-7 p.77
  3. ↑ Miriam Lichtheim: Ancient Egyptian Literature vol. II: The New Kingdom. p.107

Külső hivatkozások