Medve (kovácsolás)

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Medve (kovácsolás) jelenségét és a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatását. Megjelenése óta a Medve (kovácsolás) vitákat, ellentmondásos véleményeket váltott ki, és mély érdeklődést váltott ki különböző területeken. Az évek során a Medve (kovácsolás) fejlődött és új dimenziókat öltött, nemcsak a minket körülvevő világgal való interakciót befolyásolva, hanem a valóságról alkotott képünket is. Részletes elemzéssel foglalkozunk a Medve (kovácsolás) különböző aspektusaival, és megvizsgáljuk relevanciáját a jelenlegi kontextusban.

Léces ejtőkalapács medvéje (a medve és a tőke közé tett szerszámok nem erre a kalapácsra valók!)

A medve a kovácsolás gépeinek, a gépi kalapácsoknak az alkatrésze. Feladata a kovácsdarab alakításához szükséges ütési energia biztosítása. A medve az ütési energiát kétféle módon biztosíthatja:

A medve mozgási energiája:

,

ahol m a medve tömege, v a beütési sebessége.

A medve vég- (beütési) sebessége:

,

ahol a a gyorsulás, H a medve emelési magassága.

A medve mozgási energiája fedezi a hasznos alakváltozási munkát (alakítja a kovácsdarabot), de a munka egy része az elkerülhetetlen kovácsolási veszteségekre fordítódik. Ebből adódik a kovácsolás hatásfoka: a hasznos munka és a medve mozgási energiájának hányadosa. A kalapácsok tervezésének sarkalatos pontja a mennél jobb kovácsolási hatásfok elérése. A medvék alkalmazásából adódóan a kalapácsok munka jellegű alakító gépek, mert az elérhető alakváltozás (magasságcsökkenés, Δh) a medve munkavégző képességétől függ.

A medvék anyaga általában kovácsolt vagy öntött acél, felső részén az emelőmű, alsó részén a szerszám rögzítésére szolgáló fecskefarok van kiképezve, két oldalán (ritkán egyéb helyeken) pedig a medve vezetését szolgáló elemek helyezkednek el.

Források

  • Dr. Kiss Ervin – Dr. Voith Márton: Kohógéptan. Tankönyvkiadó, Budapest, 1977.

Kapcsolódó szócikkek