Mecklenburg-Güstrow
A Mecklenburg-Güstrow probléma sok ember életében alapvető szempont. Hatása különböző területekre terjed ki, az egészségtől a gazdaságig, beleértve a társadalmat és a kultúrát is. A Mecklenburg-Güstrow a történelem során tanulmányozás és érdeklődés tárgya volt, és jelentősége ma is megmarad. Ebben a cikkben a Mecklenburg-Güstrow-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük fontosságát, és belemélyedünk a különféle összefüggésekben jelentkező következményeibe. Ezenkívül különböző nézőpontokat és megközelítéseket fogunk megvizsgálni, amelyek segítenek jobban megérteni a Mecklenburg-Güstrow életünkre gyakorolt hatását.
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
| Mecklenburg-Güstrow | |||
| 1520 – 1695 | |||
| |||
 | |||
| A güstrow-i kastély | |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Güstrow | ||
| Hivatalos nyelvek | német | ||
| Vallás | evangélikus | ||
| Kormányzat | |||
| Államforma | Részhercegség | ||
| Uralkodó | Herceg | ||
| Dinasztia | Mecklenburgi-ház | ||
Mecklenburg-Güstrow egy német történelmi állam a mai Mecklenburg-Elő-Pomeránia területén.
Történelem
A hercegséget 1521-ben alapították, amikor a testvérek V. Henrik és VII. Albert megosztották egymással Mecklenburgot egy schwerini és egy güstrowi részbe (Neubrandenburgi szerződés). Ezt a hatalommegosztást a birodalmi törvény nem ismerte el. A két vonal azonban egy közös országgyűlést (Landtag) tartott fenn, amely felváltva Strenbergben és Malchinban gyűlj össze.
1523-tól a reformáció megjelent Mecklenburgban.
1621-ben a schwerini és a güstrowi hercegség egy természetbeni megosztással választották szét (Fahrenholzi osztási szerződés).
A harmincéves háború alatt Albrecht von Wallenstein 1628. január 19-én mecklenburgi kormányzó, majd 1629. június 16-án herceg lett és Güstrow lett a főváros az egész Mecklenburgnak. 1631-ben, Wallenstein bukása után, az elmenekült II. János Albert visszaköltözött güstrowi rezidenciájába.
Gusztáv Adolf halála 1695-ben utódlási válsághoz vezetett Mecklenburg-Güstrowban. II. Adolf Frigyes, Gusztáv Adolf vője, a részhercegséget magának követelte és I. Frigyes Vilmos csatolta a részhercegséget. 1701-ben megosztották az güstrowi hercegséget. Úgy a Mecklenburg-Strelitzi hercegséget alapították főleg a stargarid járasbol és a vend járással a Mecklenburg-Schwerini hercegség nagyobb lett (Hamburger Erbvergleich / Hamburg öröklési megállapodás).
Közigazgatás
- Wendischer Kreis (vend járás):
- Kreis Stargard (stargadi járás):
- városok: Neubrandenburg, Friedland, Woldegk, Stargard, Strelitz, Fürstenberg és Wesenberg
- községi körök (Ämter): Wanzka, Broda, Stargard, Feldberg, Strelitz, Fürstenberg, Wesenberg, Bergfeld, a Heideamt, Mirow és Nemerow
- 70 birtokok
Uralkodók
- VII. Albert (1520–1547)
- I. János Albert (1547–1555)
- III. Ulrik (1555–1603)
- I. Karoly (1603–1610)
- II. János Albert (1611–1628, 1631–1636)
- Albrecht von Wallenstein (1628–1631)
- Gusztáv Adolf 1636–1695
Jegyzetek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mecklenburg-Güstrow című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Hertogdom Mecklenburg-Güstrow című holland Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Geschichte Mecklenburgs című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
- Ilka Minneker: Vom Kloster zur Residenz. Dynastische Memoria und Repräsentation im spätmittelalterlichen und frühneuzeitlichen Mecklenburg. Rhema-Verlag, Münster 2007. ISBN 978-3-930454-78-5
- Gustav Duncker: Die zweite mecklenburgische Hauptlandesteilung. In: Jahrbücher des Vereins für mecklenburgische Geschichte und Altertumskunde. Schwerin 73 (1908), S. 177–292 (Digitalisat u. Volltext)
