Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Mars Polar Lander témáját, kitérve annak legrelevánsabb és aktuális aspektusaira. Eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig, az idők során kialakult különböző megközelítéseken és perspektívákon keresztül. Ez a téma manapság rendkívül fontos, hiszen széles körű vitát és elmélkedést váltott ki a politikától a kultúráig különböző területeken, és fordulópontot jelentett a különböző problémák kezelésében. A cikk fejlesztése során a Mars Polar Lander különböző aspektusait elemezzük, elmélyülve annak következményeiben, és teret teremtve a jelenség körüli kritikai reflexióhoz.
Mars Polar Lander | |
![]() | |
Ország | ![]() |
Űrügynökség | NASA |
Gyártó | Martin Marietta |
Küldetés típusa | lander |
Küldetés | |
Célégitest | Mars |
Indítás dátuma | 1999. január 3. |
Indítás helye | USAF Cape Canaveral légibázis, 17. indítóállás |
Hordozórakéta | Delta II |
Megérkezés | 1999. december 4. |
Küldetés vége | 1999. december 4. |
Az űrszonda | |
Tömeg | 583 kg (indításkor) |
Energiaellátás | 750 W |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Mars Polar Lander témájú médiaállományokat. |
A Mars Polar Lander a Mars Surveyor 1998 program második űrszondája. 1999. január 3-án indult a Deep Space–2-vel együtt. 1999. december 3-án érkezett meg a Marsra, de a Mars Climate Orbiterhez hasonlóan ezzel is megszakadt a kapcsolat, valószínűleg szoftvertervezési hiba miatt becsapódott a felszínbe. 2008 májusában a Mars Reconnaissance Orbiter HiRISE kamerájával készült, nagy felbontású fényképeket publikáltak abból a célból, hogy rajta önkéntesek megkereshessék a leszállóegység maradványait, és így kiderülhessen, mi okozta végzetét.[1][2]
A tervek szerint a Mars Polar Lander a Mars déli-sarkától 1000 km-re szállt volna le és a sarki jégsapkát vizsgálta volna.