Mars Polar Lander

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Mars Polar Lander témáját, kitérve annak legrelevánsabb és aktuális aspektusaira. Eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig, az idők során kialakult különböző megközelítéseken és perspektívákon keresztül. Ez a téma manapság rendkívül fontos, hiszen széles körű vitát és elmélkedést váltott ki a politikától a kultúráig különböző területeken, és fordulópontot jelentett a különböző problémák kezelésében. A cikk fejlesztése során a Mars Polar Lander különböző aspektusait elemezzük, elmélyülve annak következményeiben, és teret teremtve a jelenség körüli kritikai reflexióhoz.

Mars Polar Lander

Ország Amerikai Egyesült Államok
ŰrügynökségNASA
GyártóMartin Marietta
Küldetés típusalander
Küldetés
CélégitestMars
Indítás dátuma1999. január 3.
Indítás helyeUSAF Cape Canaveral légibázis, 17. indítóállás
HordozórakétaDelta II
Megérkezés1999. december 4.
Küldetés vége1999. december 4.
Az űrszonda
Tömeg583 kg (indításkor)
Energiaellátás750 W
A Wikimédia Commons tartalmaz Mars Polar Lander témájú médiaállományokat.

A Mars Polar Lander a Mars Surveyor 1998 program második űrszondája. 1999. január 3-án indult a Deep Space–2-vel együtt. 1999. december 3-án érkezett meg a Marsra, de a Mars Climate Orbiterhez hasonlóan ezzel is megszakadt a kapcsolat, valószínűleg szoftvertervezési hiba miatt becsapódott a felszínbe. 2008 májusában a Mars Reconnaissance Orbiter HiRISE kamerájával készült, nagy felbontású fényképeket publikáltak abból a célból, hogy rajta önkéntesek megkereshessék a leszállóegység maradványait, és így kiderülhessen, mi okozta végzetét.[1][2]

A tervek szerint a Mars Polar Lander a Mars déli-sarkától 1000 km-re szállt volna le és a sarki jégsapkát vizsgálta volna.

Műszerek

A leszállóegység adatai

  • Magasság: 1,06 méter;
  • Szélesség: 3,6 méter;

Kapcsolódó szócikkek

További információk

Magyar oldalak

Külföldi oldalak

Jegyzetek

Commons:Category:Mars Polar Lander
A Wikimédia Commons tartalmaz Mars Polar Lander témájú médiaállományokat.