Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Mandarintragopán-et és a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A nyilvános színtéren való megjelenése óta a Mandarintragopán megragadta az emberek fantáziáját, és heves vitákat váltott ki jelentéséről és relevanciájáról. Ez a jelenség kétségtelenül kitörölhetetlen nyomot hagyott a populáris kultúrában, befolyásolva a társadalom felfogását és megközelítését a kérdések széles körében. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Mandarintragopán többféle dimenzióját és befolyását többek között a politika, a technológia, az oktatás területén. Elemezzük a Mandarintragopán-re vonatkozó különböző nézőpontokat is, így teljesebb és gazdagabb megértést tesz lehetővé annak fontosságáról a jelenlegi panorámában.
Mandarintragopán | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Sebezhető![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Tragopan caboti (Gould, 1857) | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Mandarintragopán témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Mandarintragopán témájú médiaállományokat és Mandarintragopán témájú kategóriát. |
A mandarintragopán régiesen Cabot füles fácánja (Tragopan caboti) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.[1][2]
A fajt John Gould angol ornitológus írta le 1857-ben, a Ceriornis nembe Ceriornis Caboti néven.[3]
Kína délkeleti részén honos. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Testhossza 61 centiméter.[5] A kakas feje fekete színű. Szeme körül és állán nagy, csupasz, narancssárga színű bőrfelület van. Hasa halvány mogyoróbarna. Barnás színű szárnyain és hátán sok, nagy fehér foltot találunk.
A tojó, mint minden tragopánfaj tojója finom barnás színű, jó rejtőszíne van.
Rügyekkel és magvakkal táplálkozik. Magányosan él.
A hím dürgéssel udvarol a tojónak, a sikeres nász után bokrokra vagy alacsony fákra, gallyakból építi fészkét. Fészekalja 3-6 tojásból áll.
Az elterjedési területe még nagy, de széttöredezett, egyedszáma 2500-9999 példány közötti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.[4]