Malisev Gépgyár
A Malisev Gépgyár olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki különböző területeken. Megjelenése óta a terület szakértői, valamint a következményeinek és következményeinek megértésében érdeklődők elemzésének és tanulmányozásának tárgya. Az évek során a Malisev Gépgyár fejlődött, és különböző perspektívákat kapott, ami gazdagította a témával kapcsolatos vitát. Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Malisev Gépgyár jellemzőit, hatását és lehetséges jövőbeli forgatókönyveit, azzal a céllal, hogy átfogó és naprakész elképzelést nyújtsunk erről a témáról, amely oly sok ember figyelmét felkeltette.
| Malisev Gépgyár | |
 | |
| Típus |
|
| Alapítva | 1895 |
| Névadó | Vjacseszlav Alekszandrovics Malisev |
| Székhely | Harkiv |
| Iparág | |
| Forma | állami tulajdonú vállalat |
| Termékek | |
| Anyavállalata | Ukroboronprom |
 Malisev Gépgyár
Pozíció Harkiv térképén
| |
 é. sz. 49° 58′ 20″, k. h. 36° 17′ 00″49.972222°N 36.283333°EKoordináták: é. sz. 49° 58′ 20″, k. h. 36° 17′ 00″49.972222°N 36.283333°E | |
| A Malisev Gépgyár weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Malisev Gépgyár témájú médiaállományokat. | |
A Malisev Gépgyár (ukránul: Завод імені В. О. Малишева, magyar átírásban: Zavod imenyi V. O. Maliseva) állami tulajdonban lévő ukrán nehézgépgyártó vállalat Harkivban. Fő termékei a harcjárművek, emellett dízelmotorokat, mezőgazdasági berendezéseket, szénbányászati eszközöket és szélerőműveket is gyárt. Vjacseszlav Malisev szovjet politikusról nevezték el. Ott tervezték és gyártották a BT harckocsikat és a T–34 harckocsit is. A gépgyár szoros együttműködésben tevékenykedik a harcjárműveket fejlesztő Harkivi Gépipari Tervezőirodával (HKMB). 2014-től az ukrán hadiipari cégeket összefogó UkrOboronProm állami holdinghoz tartozik. Fő gyártmányai napjainkban az Oplot és a Bulat harckocsi, a BTR–4 páncélozott szállító harcjármű, valamint harckocsi-dízelmotorok.
Története
A gyár elődjét, a Harkovi Gőzmozdonygyárat (HPZ) 1895-ben alapította a szentpétervári Orosz Gőzmozdony- és Gépgyártó Részvénytársaság (PRiMO) a Harkivi pályaudvar szomszédságában. A vállalat még az alapítás évében szerződést kötött az Oroszországi Vasutakkal évi 150 darab gőzmozdony gyártására. A ORiMO 1895 szeptemberében vásárolta meg a szükséges földterületet, majd október végén, november elején elkezdődött az építkezés. Az öntöde már a következő évben működött, majd 1987 második felére elkészültek a kulcsfontosságú üzemek. Hivatalosan 1897. november 1-jén indult el az üzem. Ebben az évben, december 5-én készült el az első gőzmozdony, egy OD sorozatú mozdony. A gőzmozdonyok mellett később fokozatosan bővült a termékválaszték. 1911-1912-ben elindult a mezőgazdasági gépek és berendezések, valamint a nyersolajmotorok előállítása is.