Maláriaszúnyog
Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Maláriaszúnyog-et és minden lényeges szempontját. A Maláriaszúnyog ma nagyon fontos téma, hiszen jelentős hatással van a társadalomra, a gazdaságra, a kultúrára és sok más területre. Az évek során a Maláriaszúnyog folyamatos vitákat váltott ki, és növekvő érdeklődést váltott ki a különböző ágazatokban. Ebben a tekintetben kulcsfontosságú, hogy teljes mértékben megértsük a Maláriaszúnyog természetét és hatókörét, valamint rövid és hosszú távú következményeit. Ezért ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és részletes áttekintést nyújtson a Maláriaszúnyog-ről, azzal a céllal, hogy gazdagítsa az ismereteket és elősegítse a konstruktív vitát e globális jelentőségű téma körül.
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Anopheles stephensi
| ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
| Közönséges | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Anopheles témájú kategóriát. |
A maláriaszúnyog (Anopheles) a kétszárnyúak (Diptera) rendjében a csípőszúnyogok (Culicidae) családjának vérszívó rovarneme. Az Antarktisz kivételével valamennyi kontinensen elterjedt. Lárvái édesvízben, például nádasokban, vizesárkokban stb. fejlődnek, ezekben is bábozódik be. A lárvák és a bábok egyaránt a víztükrön át, a levegőből lélegeznek, ezért hullámzó vizekben nem fordulnak elő. A kifejlett nőstények emlősök vérét szívják, a hímek nem táplálkoznak. A génuszban mintegy 430 faj ismert, közülük 30-40 terjeszti a maláriát okozó Plasmodium fajokat.
Évente 300-500 millió maláriás fertőzést okoznak, és 1-3 millió halálos áldozatot szednek, ezzel a „legtöbb halálesetet okozó állatfaj” címére „pályázhatnak”.
Fontos hazai faj a foltos maláriaszúnyog (Anopheles maculipennis). Részben ez a faj lehetett felelős a malária hazai előfordulásáért a Dél-Dunántúlon és a Felső-Tisza mentén, amíg az 1950-es években fel nem számolták ezeket a fertőzéseket.
Jegyzetek
Források
- Papp L 1996. Zootaxonómia – egységes jegyzet – Állatorvostudományi Egyetem, Budapest.
- Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja Medicina, Budapest. p. 318.
