Ez a cikk a Magyarországon működő egyházak, felekezetek listája témával foglalkozik, amely számos területen érdeklődés és vita tárgyát képezte. A Magyarországon működő egyházak, felekezetek listája felkeltette a kutatók, szakértők és a nagyközönség figyelmét a jelenlegi kontextusban való relevanciája miatt. Annak érdekében, hogy átfogó és részletes képet adjunk a Magyarországon működő egyházak, felekezetek listája-ről, elemezzük a releváns szempontokat, a történelmi hátteret, a jövőbeli perspektívákat és a lehetséges következményeket. Ez a feltárás lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a Magyarországon működő egyházak, felekezetek listája jelentőségét a mai társadalomban és hatását a különböző területeken. A cikk során különböző megközelítéseket, véleményeket és empirikus bizonyítékokat vizsgálunk meg, amelyek hozzájárulnak a Magyarországon működő egyházak, felekezetek listája és következményeinek megértéséhez.
Magyarországon 2012. január 1-jétől a 2011. évi CCVI. törvény szabályozza a magyarországi egyházak jogállását.[1][2]
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény Melléklete szerint az Országgyűlés által elismert magyarországi egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek a következők (az első 14 egyházat ismerték el a törvény megjelenésekor a mellékletben, 2012. március 1-jétől hatályos; 15–32.: 2012. évi VII. törvény 1. §, 2012. március 1-jétől hatályos):[3]
A címben szereplő „vallási közösségek” kifejezés bonyolult szociológiai, jogi és vallási összefüggéseket vesz figyelembe. Bizonyos szempontból ugyanis minden olyan közösség, amely önmagát vallásinak tartja és mondja, vallási közösségnek tekintendő. Jogi értelemben Magyarországon (is) a vallásszabadságról szóló törvény a közös vallásgyakorlás alapvető emberi jogát is deklarálja. Vagyis a közös vallásgyakorlás által meghatározott közösségek vallási közösségeknek tekintendők. Szűkebben a magyarországi vallásszabadságról és egyházakról szóló törvény alapján bejegyzett közösségeket a törvény „egyházaknak” tekinti, amely ugyanakkor nem fedi minden esetben sem a szociológiai, sem a vallási közösségek öndefinícióját figyelembe vevő elnevezéseket. A vallási közösségeknek létezik egy olyan köre, amely magát vallásinak nevezi, de az említett törvény alapján nem igényelt bejegyzést. Továbbá létezik egy olyan kör is, amelybe azok a vallási közösségek tartoznak, amelyek ugyan az említett törvény alapján jogilag egyháznak tekintendők, valójában azonban valamely egyháznak meghatározott szervezeti egységei.
Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az alábbi lista olyan összeállítás, amely számos forrásra alapoz, de nem tekinthető „hivatalosnak”. Magyarországon bárki által hozzáférhető egyházlista nem létezik. Az egyházak nyilvántartását a Fővárosi Bíróság végzi.