Magyarország védett növényfajainak törvényi védelme

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Magyarország védett növényfajainak törvényi védelme hatását a mindennapi élet különböző területein. A gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a társadalomra gyakorolt ​​hatásáig a Magyarország védett növényfajainak törvényi védelme érdeklődés és vita téma volt az utóbbi időben. Elemezzük, hogy a Magyarország védett növényfajainak törvényi védelme hogyan alakította át a munka dinamikáját, az interperszonális kapcsolatokat és azt, ahogyan viszonyulunk a minket körülvevő világhoz. Továbbá megvizsgáljuk a Magyarország védett növényfajainak törvényi védelme különböző perspektíváit és kulturális, történelmi és technológiai vonatkozásaival való kapcsolatát. Reméljük, hogy ezzel a cikkel átfogó és teljes képet adunk a Magyarország védett növényfajainak törvényi védelme kortárs valóságunkra gyakorolt ​​hatásáról.

A hazánkban történő, természetvédelemmel kapcsolatos tevékenységek előtörténete az 1800-as években kezdődött és egészen a már nevében és tartalmában is természetvédelminek tekinthető, 1935-ben megalkotott erdő- és természetvédelmi törvényig[1] tartott. Ezen időszakra az ornitológusok, botanikusok, erdészek és geológusok, valamint azon személyek tevékenysége jellemző, akik mély elhivatottságot éreztek a természetvédelemmel kapcsolatosan.

Sok esetben épp ezen személyek hívták fel a figyelmet az állami szerveknél munkálkodva, vagy cikkeiken keresztül a társadalom természetet kedvelő tagjainak körében az egy-egy fajjal vagy élőhellyel kapcsolatos problémákra. Sajnos sok esetben ezek nem találtak meghallgatásra.

A természetvédelem története

Az 1900-as évek kezdetén Kaán Károly munkássága úttörőnek nevezhető. Az 1909-ben kiadott „A természeti emlékek fenntartása” majd már az MTA megbízására 1926-ban összeállított „Természetvédelem és természeti emlékek” című művei az akkori hazai természetvédelem problémáit tartalmazta, illetve elemezte.

Az 1935-ös évig több törvény született a természetvédelemmel kapcsolatosan, de ezek inkább ornitológiai valamint vadászati (1883) és halászati (1888) jellegűek voltak. Sorsforduló a természetvédelem történelmében az 1939-es év, hiszen ebben az évben jelölték ki hazánkban az első védett területet. Vagyis a debreceni Nagyerdő egy részének védetté nyilvánításával kezdetét vette hazánkban a gyakorlati természetvédelem.[2]

A második világháborúig Magyarország jelenlegi területén összesen 240 természetvédelmi területet jelöltek ki, ám a háború derékba törte az ígéretesnek induló folyamatot.

Az 1950-es években, az Országos Természetvédelmi Tanács megalakulásával újult erővel indult meg a munka, s egyre gyarapodott a ritka és értékes, védetté nyilvánított termőhelyek száma.

A korszakot az 1961-es, természetvédelemről szóló törvényerejű rendelet zárta le. Ebben az évben hazánkban a védett területek kiterjedése megközelítette a 13 ezer hektárt, amely az ország területének még csak kevesebb mint két ezreléke.

A magyar botanikus szakemberek az 1970-es években megkezdték az országban fellehető ritka és veszélyeztetett növényfajok összeírását és rangsorolását.[3][4] Már akkor látták, hogy milyen fontos a hazai flórában fellelhető veszélyeztetett fajok szempontjából a jogi védettség.

Ebben az évben Csapody István és Szodfridt István összeállított egy listát, amelyben 70 hazai növénytársulást és a bennük megtalálható növényritkaságokat javasolták védelemre. 1971-ben, hazánkban elsőként védetté nyilvánították a már akkor is veszélyeztetettnek számító volgai héricset (Adonis volgensis Stev.), mai nevén erdélyi héricset (Adonis x hibrida Wolf.), mely máig a magyar flóra egyik legféltettebb faja.

Határainkon túl számos törekvés látott napvilágot a veszélyeztetett növénytársulások és fajok érdekében, ennélfogva a hazai szakemberek is mind komolyabban figyelmeztettek flóránk egyre fokozódó leromlására,[5][6] erdeink pusztulására[7] és ezek evolúciógenetikai következményeire.[8]

Kovács Margit és Priszter Szaniszló 1977-ben összeállították az első hazai védelmet kívánó fajok és társulások listáját, amelyben 73 jellegzetes növénytársulást és 510 fajt, valamint infraspecifikus taxont javasoltak védetté nyilvánításra.[4]

Az 1982-ben megjelent Csapody István „Védett növényeink” című könyve, amely 20 mohafajt, továbbá 368 védett és 30 fokozottan védett edényes növényt ismertet.[9]

Rakonczay Zoltán létrehozta az első hazai Vörös Könyvet (1989), amely 575 védett edényes fajt tartalmazott, közülük 168 faj volt aktuálisan és közvetlenül veszélyben.[10]

1982-től napjainkig hét olyan hazai rendelkezés illetve rendelet jelent meg, amelyek védett és fokozottan védett növényfajok élőhelyével, a megjelölt taxonokkal kapcsolatos korlátozásokkal, tilalmakkal valamint tartásával, szaporításával és kereskedelmével foglalkozik.

A 13/2001 (V.9) KÖM rendelet a védett és fokozottan védett edényes növényfajok számát 720-ban állapítja meg, melyből 649 védett és 71 fokozottan védett. Ennek értelmében a hazai flóra 29,32%-a védendő.[11] A rendelet melléklete rendszertani csoportosításban tételesen felsorolja a védett fajok tudományos nevét, köznapi elnevezését és természetvédelmi értékét.

Jelenleg az előzőt (13/2001 (V.9) KÖM rendelet) módosító 100/2012. (IX. 28.) VM rendelet van érvényben.[12]

A védett növényfajok körét érintő hazai jogszabályok

  • 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, egyedeik értékéről, a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról, valamint egyes védett állatfajokkal kapcsolatos korlátozások és tilalmak alóli felmentésekről.
  • 7/1988. (X.1.) KVM rendelet a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, egyedeik értékéről.[13]
  • 12/1993. (III. 31.) KTM rendelet a védett és fokozottan védett növény-és állatfajokról, egyedeik értékéről, a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról, valamint egyes védett állatfajokkal kapcsolatos korlátozások és tilalmak alóli felmentésekről szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés módosításáról.[14]
  • 15/1996. (VII. 26.) KTM rendelet a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, egyedeik értékéről, a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról, valamint egyes védett állatfajokkal kapcsolatos korlátozások és tilalmak alóli felmentésekről szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés módosításáról.[15]
  • 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, egyedeik értékéről, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajokról.[16]
  • 341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet „az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről”.[17]
  • 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról.[18]
  • 100/2012. (IX. 28.) VM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. (2012) „100/2012. (IX. 28.) VM rendelet”. Magyar Közlöny 128.. 

Jegyzetek

  1. ↑ 1935. évi IV. törvénycikk az erdőkről és a természetvédelemről. (Hozzáférés: 2013. augusztus 11.)
  2. ↑ Baranyai Balázs (2011): Védett növényfajok szaporításának dokumentálási és adatbázisba foglalási lehetőségei. Diplomadolgozat, NymE- Sopron p.:168.
  3. ↑ Csapody I.. Magyarország védelemre javasolt növényfajainak névsora. Budapest (1976) 
  4. ↑ a b Kovács M., Priszter Sz., (1977). „Védelmet kívánó növényfajaink és növénytársulásaink”. MTA Biológiai Osztály Közleményei 20, 161-194. o. 
  5. ↑ Kovács M., Priszter Sz., (1974). „Pusztuló növényvilágunk”. Búvár 29, 329-332. o. 
  6. ↑ Kovács M., Priszter Sz., (1975). „A flóra és vegetáció változása Magyarországon az utolsó 100 évben”. MTA Biológiai Osztály Közleményei 61, 185-197. o. 
  7. ↑ Csapody I., Szodtfridt I., (1970). „Természetes erdőtípusok védelme”. Az erdő 19, 222-226. o. 
  8. ↑ Vida G.. Környezetváltozások evoluciógenetikai következménye, 165-169. o.. Budapest (1974) 
  9. ↑ Csapody I.. Védett növényeink, 346. o.. Budapest (1982) 
  10. ↑ Rakonczay Z.. Vörös Könyv, 265-321. o.. Budapest (1989) 
  11. ↑ 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételérő
  12. ↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.
  13. ↑ (1988) „7/1988. (X. 1.) KVM-rendelet”. Magyar Közlöny 45. 
  14. ↑ 12/1993. (III. 31.) KTM rendelet a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, egyedeik értékéről, a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról, valamint egyes védett állatfajokkal kapcsolatos korlátozások és tilalmak alóli felmentésekről szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés módosításáról[halott link]
  15. ↑ (1996) „15/1996. (VII. 26.) KTM rendelet”. Magyar Közlöny 64. 
  16. ↑ 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételérő
  17. ↑ (2004) „341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet”. Magyar Közlöny 189, 15344-15351. o. 
  18. ↑ (2005) „23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelet”. Magyar Közlöny 117, 6371-6405. o.