Magyar nagyfejedelem

A mai világban a Magyar nagyfejedelem nagy érdeklődést váltott ki, mivel jelentősége van a társadalom különböző területein. Mind a társadalomtudományokban, mind a technológiában a Magyar nagyfejedelem vita és vita tárgyává vált, és különböző tudományterületek szakértői között eltérő véleményeket fogalmazott meg. Ezenkívül a Magyar nagyfejedelem jelentős hatást gyakorolt ​​az emberek mindennapi életére, befolyásolva döntéseiket és viselkedésüket. Ezen okok miatt elengedhetetlen részletesen elemezni, hogy a Magyar nagyfejedelem milyen szerepet játszik ma, és hogyan alakítja a jövőt különböző kontextusokban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Magyar nagyfejedelem különböző dimenzióit és a mai társadalomban betöltött fontosságát.

A magyarok nagyfejedelme
Utolsó István nagyfejedelem 997. – 1000. december 25.
Utolsó
István nagyfejedelem
997. – 1000. december 25.
Adatok
Ország Magyar Fejedelemség
ElsőÁlmos (?–895)
UtolsóIstván nagyfejedelem (997–1000)
Uralkodóház Árpád-ház
Egyéb címekA magyar törzsek választott vezére
Regnálás kezdete9. század közepe
Regnálás végeA királyság megalapítása
(1000. december 25.)
ElődA magyar törzsek szakrális vezére
UtódKirály
A Wikimédia Commons tartalmaz A magyarok nagyfejedelme témájú médiaállományokat.

A mindenkori magyar nagyfejedelem a X. századi magyar törzsszövetség vezetőjének hivatalos neve volt.[1] Először Álmos vezér viselte ezt a címet.

A nagyfejedelem valószínűleg a hét magyar törzsből álló szövetség és a magyarsághoz 830 előtt csatlakozott három kavar törzs (disszidens kazár törzs) vezetői választották meg. Az első nagyfejedelmet, Álmost, Árpád apját valószínűleg a kazárok kagánja nevezte ki. A történészek nem bizonyították, hogy a nagyfejedelem volt-e a szövetség szellemi vezetője (kende) vagy a magyar törzsek katonai parancsnoka (gyula).

Amikor a magyarokat kiszorították Etelközből és a Kárpát-medencébe vándoroltak át(Honfoglalás), a nagyfejedelem hatalma csökkenni kezdett. Géza idejében Erdélyt egy (fél)független vezető uralta. Istvánnak nemcsak Erdélyt kellett meghódítania, hanem Ajtony területeit is.

A cím Vajk (uralkodói nevén I. István) királlyá koronázásakor megszűnt 1000. december 25-én vagy 1001. január 1-jén. 

Nagyfejedelmek listája

Uralkodó Portré Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége
Árpád
A magyarok nagyfejedelme
845 körül

– 907 körül (62 éves kora körül)

895 körül
907 körül
Zolta
Magyarország fejedelme
896 körül

– 949 körül (53 éves kora körül)

907 körül
947 körül
Falicsi
Magyarország fejedelme
10. század eleje

– 955 körül

947 körül
955 körül
Taksony
Magyarország fejedelme
931 körül

– 972 körül (41 éves kora körül)

955 körül
972 körül
Géza
Magyarország nagyfejedelme
945 körül

– 997 körül (52 éves kora körül)

972 körül
997 körül
István
Magyarország nagyfejedelme
969–980 között

– 1038. augusztus 15. (69 éves kora körül)

997 körül
1000. december 25.

Jegyzetek

  1. ↑ VII. Konstantin a De Administrando Imperio című könyvében megas Turkias arkhon néven említette Árpádot, míg a querfurti Bruno a Sancti Adalberti Pragensis episcopi et martyris vita altera című művében Ungarorum senior magnusként említette Gézát.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Grand Prince of the Hungarians című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Korai Magyar Történeti Lexikon (9-14. század), főszerkesztő: Kristó Gyula, szerkesztő: Engel, Pál és Makk, Ferenc (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994)
  • Kristó Gyula: A Kárpát-medence és a magyarság régmúltja (1301-ig) (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár, Szeged, 1993)

Kapcsolódó szócikkek