Mózes negyedik könyve
A mai világban a Mózes negyedik könyve váratlan jelentőséget kapott. Hatása a társadalom minden területén érezhető volt, a politikától a kultúráig, a technológiáig és a gazdaságig. Lehetetlen figyelmen kívül hagyni jelenlétét, mivel hatásai világszerte emberek millióinak mindennapi életében láthatók. Ezért elengedhetetlen, hogy elmélyedjünk a következményeiben, és megértsük, milyen szerepet játszik ma. Ennek a cikknek az a célja, hogy feltárja a Mózes negyedik könyve különböző aspektusait, elemezve hatását és a különböző területekre gyakorolt hatását, hogy rávilágítson egy folyamatosan fejlődő jelenségre.
| Az Ószövetség könyvei |
|---|
 |
| Héber Biblia (Azok a könyvek, melyek az összes keresztény és zsidó kánon legalább egyikében megtalálhatóak.) |
| Katolikus deuterokanonikus könyvek |
| A görög és szláv ortodox kánon többletei |
| A grúz ortodox kánon többletei |
| A „szűkebb” etióp ortodox kánon többletei |
| A szír Pesitta kánonjának többletei |
Mózes negyedik könyve vagy más néven „A Számok könyve” az Ószövetség egy protokanonikus könyve. Rövidítése: Szám
Elnevezései
Mózes negyedik könyve a protestáns kánonban, a katolikusok Számok könyvének (Numeri), míg a zsidó kánonban Bemidbar, a „pusztában” a neve, a könyv kezdőszaváról nevezték el.
Mondanivalója
A pusztában bolyongó zsidó nép 40 éves történetét mondja el. Az elbeszélés kezdődik az Egyiptomból való kivonulás utáni második évtől – a Sínai-hegyen történtektől –, és avval a nappal fejeződik be, hogy az ígéret földjéhez érkeznek. A könyv azért kapta a Számok könyve nevet, mert az első négy fejezetben leírják a „számbavételt”, azaz a népszámlálást. A hosszú vándorlás csalódást és zúgolódást hozott. Egyes csoportok visszasírták az Egyiptomi tartózkodást. Ezért abból a nemzedékből, akik átélték azokat az isteni csodákat csak három ember éri meg a könyv végét jelentő érkezési pillanatot – Mózes, Káleb és Józsué –, és csak ketten léphettek Kánaánba: Káleb és Józsué.
Népszámlálás
A fegyverforgató nép száma 600 ezer fő, így akár két-három milliós embertömegről beszélhetünk.
Egyes bibliakutatók viszont feltételezik, hogy az „ezer” szó nem számot jelent, hanem vezért; más kutatók családot vélnek felfedezni a szó igazi jelentése mögött.
Táborozás és menetelés
A szentélyben jelezte az Úr akaratát: ha felhője – nappal felhő, éjszaka tűz –, leszállt, ott tábort vertek. Amikor felszállt, tábort bontottak és elindultak. Az indulást kürtszó jelezte. A menetet Júda törzse vezette, a hátvédet Dán, Aser és Naftali fiai alkották. A tizenkét törzsnek meg volt határozva a sátorverés sorrendje.
Lázadások
- a manna – melyet Isten az égből leesve adott a népnek –, először ízletes volt, de aztán megunták és Egyiptomba vágyakoztak vissza. Isten ugyan megadta nekik a más élelmet, de meg is büntette őket.
- Mirjám és Áron panasza Mózes ellen. Isten itt is megbünteti Mirjámot.
- 12 kémet küldenek az Ígéret földjére. Amikor visszaérkeznek tíz összebeszélve hazudik, akik óriásoknak írják le a kánaánitákat.
- Kórach, Dátán és Abirám lázadása kifogásolta, hogy Áron egyedül tölti be a papi tisztséget. A másik kettő Mózest vádolta, hogy jogtalanul uralkodik, és nem tudta bevezetni őket az Ígéret Földjére. Isten megnyitotta a földet és a hasadékba estek a lázadók.
Csodák
- Áron botja kizöldellt, ami azt jelenthette a népnek, hogy Isten választása őrá esett, semmi kétség.
- Mózes botjával vizet fakaszt a mészkő sziklában.
Bileám (Bálám) szamara
Bileám próféta,[1] akinek az Úr angyala elállja a szamarának útját, végül is háromszor áldja meg Izraelt szavaival.
Rézkígyó
Egy veszélyes helyen kell átkelniük. Mózes Isten parancsára rézkígyót épít egy kereszt alakú póznára. Aki a mérges kígyó megmar és feltekint a rézkígyóra, meggyógyul, aki nem tekint fel meghal. A keresztények a gyógyító Jézus első előképét látják a keresztfán, ebben a példában.
Jegyzetek
Források
További információk
- Mózes IV. könyve – teljes szöveg, többféle fordításban (Biblia fordítások - Károli Biblia), immanuel.hu/biblia/biblia.php
