Luna E–6–1

Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Luna E–6–1 milyen hatással volt a társadalom különböző aspektusaira. A Luna E–6–1 megjelenése óta nagy érdeklődést váltott ki, és számos vitát váltott ki relevanciájáról és következményeiről. Az évek során a Luna E–6–1 alapvető szerepre tett szert különböző területeken, befolyásolva a kultúrát, a gazdaságot, a politikát és az emberek életét. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Luna E–6–1 különböző aspektusait és mai hatását, valamint a jelenséggel kapcsolatban elképzelt jövőbeli előrejelzéseket.

Luna E–6–1
Típusűrszonda
Indítás dátuma1963. január 4.
Indítás helyeBajkonuri űrrepülőtér, 1. indítóállás
HordozórakétaMolnyija hordozórakéta
Tömeg2500
COSPAR azonosító1963-001A
SCN00521

A Luna E–6–1 jelzésű szovjet űrszonda, a Luna-program, a Hold-program részeként készült.

Küldetés

Tervezett feladat a Hold megközelítése, felületének fényképezése, a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata.

Jellemzői

Építette és üzemeltette az OKB–1 (oroszul: Особое конструкторское бюро №1, ОКБ-1).

Az 1963. január 4-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Molnyija hordozórakéta típusú hordozórakétával állították Föld körüli parkolópályára. Az orbitális egység pályája 87.5 perces, 64.9 fokos hajlásszögű, az elliptikus pálya perigeuma 151 kilométer, apogeuma 151 kilométer volt. A Hold felé indítva az utolsó fokozat hajtóművének beindításával kellett volna elérnie a szökési sebességet. Nem sikerült a szökési sebességet elérni, ezért pályájának csúcspontjáról visszazuhanva január 5-én belépett a légkörbe és elégett.

Források

Külső hivatkozások

Elődje:
Luna E–3–2

Luna-program
1960–1963

Utódja:
Luna E–6–2