Luna E–1–3

Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Luna E–1–3 témáját, azzal a céllal, hogy átfogó és részletes képet adjunk erről a kérdésről. Elemezzük ennek relevanciáját különböző összefüggésekben, valamint a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk a terület szakértőinek különféle szempontjait és véleményét, hogy az olvasó teljes mértékben megértse a Luna E–1–3-et. A szövegben a témához kapcsolódó különböző szempontok kerülnek kitérésre, annak eredetétől és fejlődésétől a lehetséges jövőbeli következményekig, egy holisztikus és tisztázó jövőkép kialakítása céljából.

Luna E–1–3
TípusLuna E-1
Indítás dátuma1958. december 4.
Indítás helye
HordozórakétaLuna hordozórakéta

A Luna E–1–3, vagy Luna–1SZ szovjet űrszonda, a Luna-program, a Hold-program részeként készült.

Küldetés

Az 1955-ös kutatási program részeként Szergej Pavlovics Koroljov irányításával építette és üzemeltette az OKB–1 (oroszul: Особое конструкторское бюро №1, ОКБ-1) tervezőirodában.

Tervezett feladata a Hold megközelítése, a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata. Nátriumfelhő kibocsátása a vizuális megfigyelés elősegítésére. Az elkészült felvételeket, mérési adatokat elektronikus úton továbbítani az irányítóközpontba.

Az indítóállványt elhagyva 245 másodperc után a hordozóeszköz felrobbant.

Jellemzői

1958. december 4-én a Bajkonuri űrrepülőtérről egy háromlépcsős R–7 Szemjorka típusú interkontinentális rakétából továbbfejlesztett, Vosztok–2 (8K72) típusú hordozórakétával indították pályára. Célja volt közvetlen felemelkedéssel elérni a szökési sebességet, a Hold mellett elrepülve, a Hold felszínéről közeli fényképfelvételeket készíteni. Hasznos tömege 362 kilogramm volt.

Források

Külső hivatkozások

  • Luna E-1-3. zarya.info. . (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  • Luna-1A. webcitation.org. . (Hozzáférés: 2013. január 12.)

Elődje:
Luna E–1–2

Luna-program
1958–1960

Utódja:
Luna–1 (Luna E–1–4)