A mai világban a Locarnói egyezmény széles körben vitatott és kutatott témává vált, amely állandó vitákat és elemzéseket generál. A Locarnói egyezmény eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig felkeltette a kutatók, szakértők és rajongók figyelmét. A gazdag és összetett történettel rendelkező Locarnói egyezmény az idők során fejlődött, és a mindennapi élet különböző területeit befolyásolta. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Locarnói egyezmény-hez kapcsolódó különböző szempontokat, annak eredetétől a mai világra gyakorolt hatásáig, átfogó és részletes képet adva erről az izgalmas témáról.
Az első világháború után, 1925. október 5. és 16. között a svájci Locarno városában tartott nemzetközi konferencia után 1925. december 1-jén Londonban aláírt egyezmény a Német Birodalom nyugati határainak garantálásáról és a nemzetközi döntőbíráskodásról.
A konferencián Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Csehszlovákia és Lengyelország vettek részt. Az ún. rajnai paktum megerősítette a versailles-i békeszerződés által jóváhagyott francia–német, illetve német–belga határt. Ezeknek a határoknak a sérthetetlenségéért Nagy-Britannia és Olaszország vállalt garanciát. A Rajna-vidéket ugyanakkor demilitarizálták.
A náci hatalomátvétel után Franciaország az egyezményt nyíltan megsértette, az 1935. május 2-án Párizsban a Szovjetunióval megkötött kölcsönös segítségnyújtási egyezményben foglaltak révén. Miután az ezt követő diplomáciai tárgyalások a német nyugati határok sérthetetlenségéről kudarcot vallottak, válaszul Németország bevonult jelképesen két hadosztállyal 1936. március 7-én az addig demilitarizált Rajna-vidékre. Végül 1936. március 17-én Németország formaliter hivatalosan is felmondta a gyakorlatban Franciaország jogbontó (desuetudo) cselekménye miatt érvénytelenné vált locarnói egyezményt.