Liptáktelep
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Liptáktelep témát, amely téma sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. A Liptáktelep már régóta vita és tanulmányozás tárgya, és ebben a cikkben az üggyel kapcsolatos különböző nézőpontokat és véleményeket elemezzük. A Liptáktelep eredetétől a mai relevanciájáig jelentős érdeklődést váltott ki különböző területeken, a tudománytól a populáris kultúráig. Ezért alapvető fontosságú, hogy megértsük a Liptáktelep fontosságát, és azt, hogy milyen hatással van mai életünkre.
| Liptáktelep | |
 | |
| Liptáktelep (pirossal) a XVIII. kerület térképén | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | XVIII. |
| Alapítás ideje | 1910-es évek |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3242 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Liptáktelep
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 26′ 45″, k. h. 19° 09′ 39″47.445833°N 19.160833°EKoordináták: é. sz. 47° 26′ 45″, k. h. 19° 09′ 39″47.445833°N 19.160833°E | |
A Liptáktelep Budapest XVIII. kerületének egyik városrésze.
Fekvése
Határai: az Üllői út a MÁV lajosmizsei vonalától – Bartók Lajos utca – Reviczky Gyula utca – Vörösmarty utca – Barcsay utca – Kolozsvár utca – a Kispesti temető déli fala – Csapó utca – Puskás Ferenc út – a MÁV lajosmizsei vonala az Üllői útig.
Története
Az 1910-es évek végén Lipták Pál (1874–1926) mérnök, építési vállalkozó, jelentős területet vásárolt meg ipari beruházása számára: martinacélgyárat és hengerdét létesített. Ennek az épületeiben hozták létre 1949-ben a Lőrinci Hengerművet. A szomszédos területen 1900-tól 1920-ig családi házakkal beépült környéket Lipták Pálról nevezték el. A terület 1909 óta Pestszentlőrinchez tartozik.
Források
- Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 32. o. ISBN 963-05-6411-4
- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. ISBN 963 9469 06 8