Lichenológia
A modern világban a Lichenológia egyre fontosabbá vált a kortárs társadalomban. Akár a kultúrára, a technológiai fejlődésre, a politikára vagy bármely más területre gyakorolt hatása miatt, a Lichenológia ma széles körű érdeklődés és vita tárgyává vált. A Lichenológia eredetétől az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásáig tudományos tanulmányok, kritikai elemzések és még viták tárgya is volt. Ebben a cikkben a Lichenológia-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak fontosságát és hatókörét különböző összefüggésekben.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A lichenológia (zuzmókkal foglalkozó tudományág) a mikológia (gombákkal foglalkozó tudományág) egyik ága.
Az első lichenológus a svéd Erik Acharius (1757–1819) volt akit gyakran emlegetnek a „lichenológia atyjának”. Ő Carl von Linné tanítványa volt. Az első fontos művek amelyek megjelentek ebben az új tudományágban az alábbiak:
- Lichenographiae Suecia prodromus (1798)
- Methodus lichenum (1803)
- Lichenographia universalis (1810)
- Synopsis methodica lichenum (1814)
Acharius kortársa volt Georg Franz Hoffmann (1760–1826) német lichenológus. A tudományág későbbi, 19. századi művelői között említendő az amerikai Edward Tuckerman (1817-1886) és az orosz Konsztantyin Mereskovszkij (1854–1921).
