A mai világban a Liberálisok (Svédország) soha nem látott jelentőséget kapott. Legyen szó a technológia, az orvostudomány, a politika vagy a kultúra területén, a Liberálisok (Svédország) a vita és a gondolkodás központi témájává vált. A globalizáció és a közösségi média előrehaladtával a Liberálisok (Svédország) egyre több ember számára elérhetővé és relevánsabbá vált világszerte. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Liberálisok (Svédország) különböző aspektusait és a mai társadalomra gyakorolt hatását. Az eredetétől a mindennapi életre gyakorolt hatásáig, beleértve a jelenlegi kontextusban betöltött fontosságát is, a Liberálisok (Svédország) a kortárs panoráma döntő pontjaként jelenik meg. A következő néhány sorban a Liberálisok (Svédország) különböző aspektusait és a mai világban betöltött szerepét elemezzük, hogy megértsük hatókörét és jelentését a modern élet különböző területein.
Liberálisok Liberalerna | |
![]() | |
Adatok | |
Elnök | Johan Pehrson |
Alapítva | 1934. augusztus 5. |
Eredeti név | Folkpartiet |
Székház | Stora Nygatan 2A Stockholm Svédország |
Ideológia | liberalizmus szociálliberalizmus európapártiság |
Politikai elhelyezkedés | jobbközép |
Parlamenti jelenlét | Riksdag: 20 / 349 |
Nemzetközi szövetségek | Liberális Internacionálé |
Európai párt | Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért |
Hivatalos színei | kék |
Weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Liberálisok Liberalerna témájú médiaállományokat. |
Liberálisok (svédül: Liberalerna, rövidítése: L) egy svédországi liberális, szociálliberális szellemiségű politikai párt. A párt a Fredrik Reinfeldt vezette 2006-2014 közötti jobbközép kormánykoalíció tagja volt. A párt neve 2015. november 22.-éig Liberális Néppárt (Fokpartiet liberalerna). A párt a Liberális Internacionálé és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért pártcsalád tagja.
A párt ideológiája a szociálliberalizmuson alapszik, gazdasági kérdésekben támogatta a jóléti állam szerepét, azonban ellenezte a szociáldemokraták államosító politikáját. Külpolitikai kérdésekben mindig is elkötelezett volt az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság iránt, elutasította a nácizmust és kommunizmust egyaránt. A párt a második világháború alatt támogatta a svéd kormánykoalíciót és az ország semlegességét is. A hidegháború idején hevesen kritizálta a Szovjetunió politikáját.[1] A hidegháború végeztével ez volt az első svéd párt, amely az ország hagyományos semlegességének felfüggesztését követelte és az ország NATO csatlakozását szorgalmazta.
A párt emellett ellenezte a Dél-Afrikában már megszűnt apartheid rendszert és bojkottot sürgetett akkoriban. Ellenezte a harmadik világbeli országokban kialakuló kommunista rezsimeket, emiatt a Szociáldemokrata Párttal heves vitái voltak, akiket azzal vádoltak, hogy szemet huny ezen diktatúrák felett.