Mai cikkünkben a Lewis Carroll-et fogjuk alaposan megvizsgálni, egy olyan témát, amely már régóta érdeklődés és vita tárgya. A Lewis Carroll egy olyan téma, amely a történelmi eredetétől a kortárs társadalomban betöltött relevanciájáig számos szempontot felölel. Az évek során a Lewis Carroll érdeklődést váltott ki a szakemberek, az akadémikusok és a lelkesek körében, ami számos vitához és kutatáshoz vezetett a témával kapcsolatban. Ebben a cikkben a Lewis Carroll különböző aspektusait elemezzük, megvizsgáljuk annak hatását, következményeit és időbeli alakulását. Ezen túlmenően a Lewis Carroll körül létező különböző nézőpontokat és véleményeket is megvizsgáljuk, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról. Készüljön fel, hogy belépjen a Lewis Carroll lenyűgöző világába!
Lewis Carroll | |
![]() | |
Lewis Carroll fényképe – valószínűleg önarckép | |
Élete | |
Született | 1832. január 27. Daresbury, Cheshire, ![]() |
Elhunyt | 1898. január 14. (65 évesen) Guildford, Surrey, ![]() |
Sírhely | Mount Cemetery |
Nemzetiség | angol |
Szülei | Charles Dodgson |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) |
|
Fontosabb művei | Alice Csodaországban |
![]() | |
Lewis Carroll aláírása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Lewis Carroll témájú médiaállományokat. |
Charles Lutwidge Dodgson (Daresbury, Cheshire, 1832. január 27. – Guildford, 1898. január 14.) írói álnevén Lewis Carroll, angol író, költő, matematikus, anglikán pap és fényképész.
Matematikusként csaknem harminc évig tanított Oxfordban.
Két könyvet írt logikai játékokról.
Legismertebb írásai a gyermekirodalom klasszikusai: Alice Csodaországban (Alice's Adventures in Wonderland, 1865), Alice Tükörországban (Through the Looking-Glass, and What Alice Found There, 1872), valamint olyan versek, mint a Snarkvadászat (1876) és a Gruffacsór.
A kíváncsi kislány, Alice bátor helytállása Csodaország különös szabályokkal és szereplőkkel telezsúfolt világában sokakat megihletett. Nemcsak a gyerekek, az irodalom és a művészetek képviselői, hanem a természettudományok művelői között is sok kedvelője akad, amit számos tudományos elnevezés és ismeretterjesztő munka is alátámaszt: például a vörös királynő hipotézis az etológiában,[1] az Alice Csodaországban szindróma az orvostudományban,[2] Martin Gardner matematikai és egyéb vonatkozású jegyzetekkel ellátott Alice-könyvei,[3] vagy az olyan művek, mint az Alice in Quantumland.[4]