Levélbolhák
A mai világban a Levélbolhák olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok embert érdekel. Hatása és hatóköre olyan jelentős, hogy egyetlen területen sem marad észrevétlen. Az akadémiai területtől a munka világán át a személyes szféráig a Levélbolhák nagy érdeklődést és vitát vált ki. Ahogy elmélyülünk ebben a témában, rájövünk, hogy milyen jelentőséggel bír a mai társadalomban, és hogyan nőtt befolyása az idők során. Emellett feltárjuk a következményeit, kihívásait és lehetséges megoldásait, hogy alaposan megértsük ezt a jelenséget és következményeit a mindennapi életünkben.
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Családok | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Levélbolhák témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Levélbolhák témájú kategóriát. |
A levélbolhák (Psylloidea) a rovarok (Insecta) osztályában a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjének egyik öregcsaládja.
Elterjedésük
Megjelenésük, felépítésük
Apró, kabócaszerű, de azoknál jóval hosszabb csápú rovarok. Színük barnás vagy zöldes. Fejüket egy középső barázda két félre osztja. Szájszervük szúró-szívó.
Kétízű lábfejük két karomban végződik. Hátsó lábaikkal jól ugranak.
Egyszerűen, egy tőből erezett szárnyuk átlátszó. A szárny erezete fajspecifikus; fajhatározó bélyeg. Szárnyaikon nincs erezet nélküli szegély.
Lapított testű lárváik, nimfáik az imágóknál kevésbé mozgékonyak: fejlődésük második stádiumától nem járó-, hanem kapaszkodó lábaik vannak.
Életmódjuk, élőhelyük
Az ősszel megtermékenyített, kifejlett nőstények telelnek át. Sárgás petéiket kora tavasszal, nagy tömegben rakják le a levelekre, termő hajtásokra. A lárvák a leveleken, fiatal hajtásokon telepekben szívogatnak. Bőséges, mézharmatszerű ürüléküktől a levelek fénylő-ragadós bevonatot kapnak; az édes bevonatot szívesen fogyasztják a hártyásszárnyú rovarok. A mézharmatos hajtásokon később a korompenész is megtelepedhet.
A levélbolhák szívogatta fiatal hajtások leszáradhatnak, a virágok, terméskezdemények lehullhatnak, a gyümölcs fejletlen maradhat. Emellett a gyümölcsök foltosodhatnak és ízükből is veszítenek; a levélbolhák kártétele akadályozza a következő évi termőrügyek kifejlődését is. A legtöbb faj egyetlen gazdanövényre specializálódott, amint ezt nevük is tükrözi.
Magyarországon három fő célpontjuk:
- a körte (Pyrus spp.) — füstös szárnyú körtelevélbolha (Psylla pyri), közönséges körtelevélbolha (Psylla pyricola), nagy körtelevélbolha (Psylla pyrisuga);
- az alma (Malus domestica) — almalevélbolha (Psylla mali) és
- a kőris (Fraxinus spp.) — kőrisfa-levélbolha (Psyllopsis fraxini).
A puszpáng fajokon (Buxus spp.) él a puszpáng-levélbolha (Psylla buxi), de kártétele nem számottevő.
A 2000-es években több, korábban csak a Mediterráneumból ismert faj települt be hazánkba:
- a perzsa selyemakácot (Albizia julibrissin) károsító selyemakác-levélbolha (Acizzia jamatonica);
- a vöröshagymát károsító hagyma-levélbolha (Trioza nigricornis),
- a sárgarépát és a petrezselymet szívogatja a murok-levélbolha (Trioza apicalis),
- júdásfa-levélbolha (Cacopsylla pulchella),[1]
- babér-levélbolha (Trioza alacris).[1]
Jegyzetek
Források
- Wiandt Díszfaiskola: Levélbolhák
- 33. tétel: Auchenorrhyncha, Sternorrhyncha Archiválva 2009. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Michael Chinery, Gordon Riley: Ízeltlábúak. Gondolat Kiadó, Fürkész könyvek. Budapest, 1991. ISSN 0237-4935 ISBN 963-282-451-2
További információk
További információk
- Ripka Géza: Levélbolhák. Agroinform Kiadó, 104 p.
