Ma a Lepszi (folyó)-re szeretnénk felhívni a figyelmünket, amely témában az utóbbi időben sok ember érdeklődését és kíváncsiságát felkeltette. A Lepszi (folyó) széles hatókörével és különböző területeken relevanciájával nagy vitát váltott ki, és számtalan ellentmondó véleményt váltott ki. A társadalomra gyakorolt hatásától a mindennapi életre gyakorolt hatásáig a Lepszi (folyó) nagy jelentőségű és jelentőségű témának bizonyult. Ebben a cikkben megpróbálunk elmélyülni a Lepszi (folyó) összetettségében és sokszínűségében, feltárva annak különböző oldalait, és teljesebb képet adunk arról, hogy a Lepszi (folyó) miért érdemli meg az alábbiakban bemutatott figyelmet és elemzést.
Lepszi | |
![]() | |
Vízerőmű a Lepszun Kojlik közelében | |
Közigazgatás | |
Országok | Kazahsztán |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 417 km |
Forrásszint | 342 m |
Vízhozam | 18,7 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 8100 km² |
Forrás | Dzsungár-Alatau hegység |
![]() | |
Torkolat | Balkas-tó |
![]() | |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Lepszi témájú médiaállományokat. | |
A Lepszi (más nevein Lepsza vagy Szarimszakti) folyó (kazakul: Лепсі; oroszul: Лепсы) délkelet-kazahsztáni Balkas–Alakol-medence folyója. A kínai határtól északra fekvő Dzsungár-Alatau hegységben ered, és a Balkas-tóba folyik. A Lepszi a Zsetiszu történelmi régió egyik fő folyója.
A Lepszi folyó a Dzsungár-Alatau hegység északi szélén ered. Elhagyja a Lepszi (korábban Lepszinszk) hegyeit. Aztán északnyugatnak, később nyugatnak fordul a sivatag szélénél, és 417 km-re áramlik Balkas-tó keleti részén. A Lepszi vízgyűjtő területe 8100 km². Általában évente két árvízesemény következik be - egy tavasszal és egy nyáron. November és március között a folyó jéggel borított. A víz egy részét öntözési célokra használják fel. Bal oldali mellékfolyója a Baszkan.