Napjainkra a Lengyel István (formatervező) nagy jelentőségű és releváns témává vált a mai társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Lengyel István (formatervező) az emberek mindennapi életének alapvető elemévé vált. A gazdaságra gyakorolt hatásától a személyközi kapcsolatokra gyakorolt hatásáig a Lengyel István (formatervező) vitathatatlan előtérbe került a kortárs élet különböző területein. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Lengyel István (formatervező) számos aspektusát, és megvitatjuk annak fontosságát a jelenlegi környezetben, valamint a jövőre nézve lehetséges következményeit.
Lengyel István | |
Született | 1937 (88 éves)[1] Budapest[2][3] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Magyar Iparművészeti Főiskola (1956–1961) |
Kitüntetései |
|
Lengyel István, Stefan Lengyel (Budapest, 1937–) magyar formatervező iparművész, tanszékvezető egyetemi tanár. A német és a magyar designszakma egyik legnagyobb hatású alakja.
1956 és 1961 között tanult az Iparművészeti Főiskolán.
Leghíresebb formatervezői munkái közé tartozik: magnetofon (Calypso), automata gépsor (Jancsó Miklóssal), a Ganz–MÁVAG által gyártott csuklós villamos. A diplomamunkája a Fővárosi Villamosvasút által házilagosan gyártott csuklós villamos ("Bengáli") formaterve volt.
Bozzay Dezsővel közösen tervezték a Bengálinál modernebb Ganz CSMG (Ganz csuklós, ipari csuklós, ICS) villamost.[4]
1962-ben Dózsa Farkas tanársegéd mellett kezdett dolgozni az Iparművészeti Főiskolán. 1964-től Ulmban néhány hetes tanulmányúton vett részt, majd az ottani egyetemen tanári-asszisztensi állást kapott. 1966-tól az esseni Folkwangschule für Gestaltung (Iparművészeti Főiskola) docense, 1969-től tanszékvezetője. 1992-ben a Magyar Iparművészeti Egyetem tiszteletbeli tanára, 2001-től a Formatervező tanszék tanszékvezető professzora.
2007-ben Moholy-Nagy-díjjal jutalmazták, 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki.[5]