Ebben a cikkben a Lehoczky András-ről és a mai társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatásáról lesz szó. A Lehoczky András egy olyan téma, amely az elmúlt években nagy érdeklődést váltott ki, mivel számos területen van jelentősége, mint például a politika, a gazdaság, a technológia és a kultúra. A következő néhány sorban a Lehoczky András evolúcióját és következményeit elemezzük, valamint az emberi viselkedésre és a minket körülvevő világhoz való viszonyunkra gyakorolt hatását. Hasonlóképpen, a Lehoczky András-re vonatkozó különböző nézőpontokkal és megközelítésekkel foglalkozunk majd, azzal a céllal, hogy olyan átfogó jövőképet adjunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük annak fontosságát és hatókörét ma.
| Lehoczky András | |
| Született | 1741. szeptember 15. Pozsony |
| Elhunyt | 1813. április 23. (71 évesen) Pozsony |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | ügyvéd, genealógus |
Lehoczky András (Pozsony, 1741. szeptember 15. – Pozsony, 1813. április 23.) ügyvéd, genealógus, a latin nyelven írt magyar családtan első úttörője.
Apja Lehoczky Dániel ügyvéd, békési országgyűlési követ volt. Anyja Mikos N., Mikos Mihály pozsonyi tanácsos lánya volt.
Hárman voltak testvérek. Felesége Mazsári lány volt. Gyermekük nem született.
Iskoláinak befejeztével Pesten volt ügyvéd, majd Nagyszombatban.
1782-ben a pesti királyi táblához került, mint a szegények ügyvédje.
1790-ben II. József császár kinevezte bírónak a nagyszombati kerületi táblához, később több megye táblabírója is volt.
Több genealógiai munkát és közigazgatási és jogi bibliográfiát is kiadott.