Lük ábécé

A Lük ábécé ma világszerte nagy érdeklődést és figyelmet keltő téma. A Lük ábécé-et évek óta tanulmányozzák és kutatják a terület szakértői, és jelentősége az idő múlásával csak nő. A Lük ábécé mind az akadémiai, mind a nyilvános szférában mély vitákat és elmélkedéseket váltott ki a társadalomra és a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásáról. Ebben a cikkben a Lük ábécé különböző szempontjait és perspektíváit vizsgáljuk meg, elemezve annak relevanciáját és következményeit különböző összefüggésekben.

lük írás
ebẽñnẽ prãnawu mẽn e prãnawatẽ hanadaza hrppi ladi ehbi setideime, azaz „Hanadaza építette ezt a házat feleségének és fiának”
ebẽñnẽ prãnawu mẽn e prãnawatẽ hanadaza hrppi ladi ehbi setideime, azaz „Hanadaza építette ezt a házat feleségének és fiának”
Típusábécé betűírás
Nyelveklük
Időszaki. e. 12. század(?)–i. e. 4. század
Felmenő írásrendszerekhettita írás
   ugariti
    föníciai
Rokon írásrendszerekfrüg, görög, etruszk, latin
Unicode-tartományU+10280–U+1029F
ISO 15924lyci
A Wikimédia Commons tartalmaz lük írás témájú médiaállományokat.

A lük ábécé a lük nyelv írására szolgáló betűírás. Anatólia délnyugati részén több, egymástól nem független írásrendszer alakult ki, amelyek mindannyian a görög ábécé és a korábbi ugariti és föníciai közti betűformákat mutatják. A lük írás kialakulásának ideje nem ismert. A lük nyelv már az i. e. 13. században önállónak számítható, de lük nyelvű, lük ábécével írt feliratok legkorábban az i. e. 5. század végéről ismertek.

Ahogyan a lük nyelv is jórészt megfejtetlen még, úgy a lük írás karaktereinek kiejtései is helyenként bizonytalanok, illetve többnek a kiejtése változott az idők során.

Az ábécé fontjai

jel unicode (U+) átírás megfelelője
ugariti etruszk föníciai rovás görög latin
a / a
𐊀 / – 		10280 a 𐎀 ay aleph a Αα Aa
e / e / e
𐊁 / – / – 		10281 e 𐎅 e e / é Εε Ee
b
𐊂 		10282 b / β 𐎁 bee bét b Ββ Bb
bh
𐊃 		10283 bh / β – – – – – –
bh
– 		– β / kw – – – – – –
g / g / g / g
𐊄 / – / – / – 		10382 g / γ 𐎂 cee / gee gimel g Γγ Cc, Gg
d
𐊅 		10285 d / ð 𐎄 dee dalet d Δδ Dd
i
𐊆 		10286 i 𐎊 jay i Ιι Ii, Jj
w
𐊇 		10287 w 𐎆 wee / wai váv v Υυ Uu, Vv, Ww
z
𐊈 		10288 z / ts 𐎇 zed / tsuh zajin z Ζζ Zz
th
𐊉 		10289 th / θ 𐎘 tjuh ty
j
𐊊 		1028A j / y 𐎓 i ajin j – Jj
k / k
𐊋 / – 		1028B k / k< 𐎋 kay / che káf k Κκ Kk
q
𐊌 		1028C q / k 𐎖 qu kof – (Κκ) ϙ Qq
l
𐊍 		1028D l 𐎍 el lámed l Λλ Ll
m
𐊎 		1028E m 𐎎 em mem m Μμ Mm
n
𐊏 		1028F n 𐎐 en nun n Νν Nn
mm
𐊐 		10290 m̃ / m¬ – – – – – –
nn
𐊑 		10291 ñ / n¬ – – – – – –
u
𐊒 		10292 u 𐎜 vee – u Υυ Yy
p
𐊓 		10293 p 𐎔 pee pé p Ππ Pp
kk
𐊔 		10294 kk – – – (k) – –
r
𐊕 		10397 r 𐎗 ar rés r Ρρ Rr
s
𐊖 		10296 s 𐎒 es számek sz Ξξ, Χχ, Ϡ Ss
t
𐊗 		10297 t / c 𐎚 tee táv t Ττ Tt
tt
𐊘 		10298 tt – – – – –
an
𐊙 		10299 an / ã – – – – – –
en
𐊚 		1029A en / ẽ – – – – – –
h
𐊛 		1029B h 𐎈 haa hét h Ηη Hh
x
𐊜 		1029C x / k – – – – Χχ Xx
szóköz
– 		– – 𐎟 – – – – –

Források

Külső hivatkozások

Commons:Category:Lycian alphabet
A Wikimédia Commons tartalmaz Lük ábécé témájú médiaállományokat.