Ló gazdájával (heliografikus nyomat)
Ebben a cikkben elmélyülünk a Ló gazdájával (heliografikus nyomat) témájában, feltárva annak eredetét, a mai társadalomra gyakorolt hatását és a különböző területeken betöltött jelentőségét. A Ló gazdájával (heliografikus nyomat) évtizedek óta a kutatás és érdeklődés tárgya, vitákat és elmélkedéseket generálva a mindennapi életre gyakorolt hatásáról. Egy részletes elemzés segítségével igyekszünk jobban megérteni a Ló gazdájával (heliografikus nyomat) körüli különböző szempontokat, a történelmi vonatkozásaitól a mai szerepéig. Ez a cikk átfogó és gazdagító látásmódot kíván nyújtani a Ló gazdájával (heliografikus nyomat)-ről, hogy az olvasó alaposan megérthesse ezt a ma oly fontos témát.
| Ló gazdájával (Cheval avec son conducteur) | |
 | |
| Művész | Joseph Nicéphore Niépce (1825 július v. augusztus) |
| Típus | heliografikus nyomat |
| Múzeum | Francia Nemzeti Könyvtár |
| Gyűjtemény | Francia Nemzeti Könyvtár |
| Település | Párizs |
A Ló gazdájával (Cheval avec son conducteur) Joseph Nicéphore Niépce francia feltaláló fotográfiai eljárás segítségével készült nyomata, mely korábban készült, mint a világ legrégebbi ismert fényképe.
A nyomat
A 17. századi flamand metszetet ábrázoló képet Niépce az általa kifejlesztett heliografikus eljárás segítségével készítette el 1825 júliusában, vagy augusztusában. Egy júdeai aszfalttal bevont rézlemezt helyezett a lemásolni kívánt metszet alá úgy, hogy hosszú ideig érje őket napfény. A több órás expozíció alatt az aszfalt a fény hatására megkeményedett, míg a nem, vagy kevés fényt ért részek vegyszerrel lemoshatóak maradtak. Ez utóbbi területek lemosása után kirajzolódott a lovát vezető férfi alakja a lemezen. Niépce a képet – az aszfalttal bevont lemezt nyomólemezként használva – később papírra tudta nyomtatni.
Niépce alkotása, melyet csak 2002-ben találtak meg, nem a szó hagyományos értelmében vett fénykép, hiszen nem közvetlenül a fény segítségével, hanem nyomdai úton jött létre. Mégis az eljárás – a fényérzékeny anyagok és a fotólemezként funkcionáló júdeai aszfalttal bevont rézlemez alkalmazása miatt – megegyezik a mai képkészítési technikák folyamatával, emiatt pedig többen fotográfiaként tekintenek Niépce alkotására. Ennek ellenére a fotótörténeti írások továbbra is Niépce Kilátás a dolgozószobából (1826 v. 1827) című felvételét tekintik az első fotográfiának.
A nyomatot, melyet a francia kormány nemzeti kinccsé nyilvánított, a Francia Nemzeti Könyvtár egy árverésen 450 000 euróért vásárolta meg.
Források
- -s-: Niépce heliografikus nyomata. Fotó-történet blog, 2013. július 8.
- Stefan Hughes. Catchers of the Light: The Forgotten Lives of the Men and Women Who First Photographed the Heavens (angol nyelven). ArtDeCiel Publishing, 101. o. (2012). ISBN 978-1-4675-7993-3
- Niépce and the Invention of Photography (angol nyelven). Photo-Museum.org. (Hozzáférés: 2015. augusztus 18.)
- John Hannavy. Encyclopedia of Nineteenth-Century Photography (angol nyelven). Routledge, 645. o. (2013)
- Tanya Sheehan, Andres Zervigon. Photography and Its Origins. Routledge (2014)
