Közúti baleset

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Közúti baleset hatását a mai társadalomra. A Közúti baleset évtizedek óta az akadémikusok, a szakértők és a nagyközönség érdeklődésének témája. Relevanciája különböző területeken tükröződik, mint például a politika, a kultúra, a gazdaság és a technológia. Az idő múlásával a Közúti baleset bebizonyította, hogy képes értelmes változást létrehozni és szenvedélyes vitákat váltani ki. Ebben az értelemben elengedhetetlen, hogy kritikusan és tárgyilagosan elemezzük a Közúti baleset társadalmunkban betöltött szerepét, és azt, hogy hogyan alakítja tovább jelenünket és jövőnket.

Kétjárműves közúti közlekedési baleset
Egyjárműves közúti közlekedési baleset

A közúti baleset olyan, közforgalmú úton történő vagy ilyen útról eredő, váratlanul bekövetkező, nem szándékosan előidézett forgalmi esemény, amelyben legalább egy mozgó járműnek vagy igavonásra alkalmas állatnak szerepe van, és amely következtében anyagi kár keletkezik, vagy személyi sérülés, illetve haláleset történik.

A KSH módszertanában a közúti-vasúti átjárókban bekövetkezett balesetek „mind a vasúti, mind a közúti közlekedési baleseteknél szerepelnek”.[1]

Típusai

Súlyosság szerint:

  • anyagi káros
  • könnyű személysérüléses
  • súlyos személysérüléses
  • halálos kimenetelű

Mutatószámai

  • abszolút
    • balesetek száma (típusonként)
    • súlyosság (pl.: halálos baleset/1000 baleset)
  • relatív (fajlagos)
    • egységnyi úthosszra jutó
    • egységnyi népességre jutó
    • egységnyi futásteljesítményre jutó

Büntetőjogi vonatkozások

A közúti baleset okozása a Büntető Törvénykönyvben szabályozott bűncselekmény.

A hatályos, 2012. évi C. törvény 235. §-a szerint " Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[2]

Jegyzetek

  1. KSH-módszertan
  2. 2012. évi C. törvény 235. § (1) bek.

Források

Külső hivatkozások