Ez a cikk a Közép-Makedónia témával foglalkozik, amely témával számos tudós és szakember érdeklődését felkeltette a különböző tudásterületek iránt. A Közép-Makedónia jelentősége a társadalomra, a kultúrára, a történelemre és az emberi fejlődésre gyakorolt hatásán keresztül nyilvánul meg. Idővel a Közép-Makedónia vitákat, kutatásokat és elmélkedéseket váltott ki, amelyek gazdagították e jelenség megértését. Különböző nézőpontokból és megközelítésekből elemezték a Közép-Makedónia több oldalát, feltárva összetettségét és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Ebben az értelemben ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és szigorú módon feltárja a Közép-Makedónia jelenségét, átfogó és naprakész képet adva erről a témáról.
Közép-Makedónia (Κεντρικής Μακεδονίας) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország(ok) | Görögország |
Népesség | |
Teljes népesség | 1 795 669 fő (2021)[1] |
Földrajzi adatok | |
Terület | 18 810,52 km² |
Időzóna | UTC+02:00 |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Közép-Makedónia témájú médiaállományokat. |
2011. január 1. előtt Közép-Makedónia (görögül Περιφέρεια Κεντρικής Μακεδονίας ) egyike volt Görögország 13 közigazgatási régiójának. A régió fővárosa Szaloniki.
Területe 18 811 km² (több mint kétszer akkora, mint a legnagyobb magyarországi vármegye, Bács-Kiskun). Népessége 1 931 870 fő.
Bár földrajzilag Közép-Görögország része, az Athosz-hegy közigazgatásilag nem tartozik a régióhoz, mivel autonóm államot képez, görög szuverenitás alatt.