Kálium-nátrium-tartarát
Ebben a cikkben elemezzük a Kálium-nátrium-tartarát relevanciáját a jelenlegi kontextusban, és feltárjuk a különböző területekre gyakorolt hatásait. A Kálium-nátrium-tartarát már régóta az érdeklődés és a tanulmány tárgya, hatása továbbra is vitára és elmélkedésre ad okot. A történelem során a Kálium-nátrium-tartarát alapvető szerepet játszott különböző területeken, a politikától a kultúráig, a technológiáig és általában a társadalomig. Ebben az értelemben kulcsfontosságú megérteni a Kálium-nátrium-tartarát jelentőségét a mai világban, valamint a jövő alakításában rejlő lehetőségeket. Egy mélyreható és multidiszciplináris elemzésen keresztül ennek a cikknek a célja, hogy megvilágítsa a Kálium-nátrium-tartarát relevanciáját napjainkban, kritikus és átgondolt pillantást adva annak hatására és lehetséges hosszú távú következményeire.
| Kálium-nátrium-tartarát | |
-tartrate.png) Kálium-nátrium-tartarát | |
| |
| |
| IUPAC-név | Kálium-nátrium-tartarát |
| Más nevek | E337 |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 304-59-6 |
| PubChem | 165453 |
| EINECS-szám | 206-156-8 |
| Gyógyszerkönyvi név | Kalii natrii tartras tetrahydricus |
| InChIKey | VZOPRCCTKLAGPN-ZFJVMAEJSA-L |
| UNII | QH257BPV3J |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | KNaC4H4O6•4H2O |
| Moláris tömeg | 282,1 g/mol |
| Olvadáspont | 75 °C |
| Forráspont | 220 °C |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] |
| R mondatok | (nincs)[1] |
| S mondatok | (nincs)[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A kálium-nátrium-tartarát (E337, helytelenül nátrium-kálium-tartarát) kettős só, mely kálium, nátrium és borkősav reakciójából keletkezik. Először a Franciaországban található La Rochelleben munkálkodó patikus, Pierre Seignette állította elő 1675-ben. Ezért Seignette-sónak, vagy Rochelle-sónak is szokták nevezni.
Általában fehér, kékes-fehér rombos kristályok formájában fordul elő. Képlete: KNaC4H4O6•4H2O. Vízben és alkoholban (kevésbé) oldható. Sós, és kissé a mentolra emlékeztető íze van.
Felhasználása
Régebben piezoelektromos tulajdonsága miatt egyes szerkezetekben is alkalmazták (pl. fonográf), de manapság ezen felhasználási módja nem jelentős. Ipari keretek között tükrök fényvisszaverő bevonatának elkészítésénél, valamint élelmiszerekben emulgeálószerként, stabilizátorként és antioxidánsként alkalmazzák.
A bortermelés melléktermékeként nagy mennyiségben, a szőlő héjából állítják elő. Élelmiszerekben a hozzáadott nátrium-kálium-tartarátot E337 néven jelölik. Elsősorban hús- és tejtermékekben fordulhat elő. Napi maximum beviteli mennyisége 30 mg/testsúlykg. A szervezetben egyáltalán nem szívódik fel, a vizelettel távozik.
Komplexképző tulajdonságát kihasználva a Fehling-próbához - amely aldehidek és redukáló cukrok kimutatására szolgál - is használnak kálium-nátrium-tartarátot.
Jegyzetek
- ↑ a b c A kálium-nátrium-tartarát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 1. (JavaScript szükséges) (angolul)