Kupronikkel

Mai cikkünkben a Kupronikkel-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely kétségtelenül sok emberben felkelti az érdeklődést és a kíváncsiságot. A Kupronikkel olyan téma, amely az évek során vita és tanulmányozás tárgyát képezi, ellentmondó véleményeket ébreszt, és nagy hatást gyakorol a társadalomra. A kezdetektől napjainkig a Kupronikkel fontos szerepet játszott különböző területeken, befolyásolva azt, ahogyan gondolkodunk, cselekszünk és viszonyulunk a minket körülvevő világhoz. Ebben a cikkben a Kupronikkel különböző aspektusait vizsgáljuk meg, elemezzük következményeit, és megvitatjuk a mai relevanciáját. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Kupronikkel lenyűgöző világában!

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Svájci ötfrankos, 25% nikkeltartalommal

A kupronikkel vagy réz-nikkel (CuNi) a réz és a nikkel ötvözete, általában kis mennyiségű egyéb szilárdságnövelő elemmel együtt, mint például vas és mangán. A réztartalom jellemzően 60-90 tömegszázalék között változik. (A monel egy nikkel-réz ötvözet, amely legalább 52 tömegszázalék nikkelt tartalmaz.)

Magas réztartalma ellenére a réz-nikkel ezüst színű. A kupronikkel rendkívül ellenálló a sós víz által okozott korrózióval szemben, ezért csővezetékekhez, hőcserélőkhöz és kondenzátorokhoz tengervízrendszerekben, valamint tengeri hardverekhez használják. Néha kiváló minőségű hajók légcsavarjaihoz, légcsavartengelyeihez és törzseihez használják. Egyéb felhasználási területek a katonai felszerelések, valamint a vegyipar, a petrolkémiai és az elektronikai ipar.[1]

A réz-nikkel ötvözet másik elterjedt 20. századi felhasználása az ezüst színű érmékben volt. Erre a célra a tipikus ötvözet réz/nikkel aránya 3:1, nagyon kis mennyiségű mangánt tartalmaz. A múltban az igazi ezüstérméket kupronikkellel rontották le, például 1947-től a font sterling érmék tartalmát kicserélték.

Használat

Az érmékben

Sikeres használata oka az érmékben a korrózióállóság, az elektromos vezetőképesség, a tartósság, az alacsony allergiakockázat, a könnyű verhetőség, az antimikrobiális tulajdonságok és az újrahasznosíthatóság.[2]

Svájcban készült először kupronikkelből, ezüstből és cinkből érme 1850-ben: ebből állították elő az 5, a 10 és a 20 rappenes érmét,[3] míg 1860–1861 köuz Belgium 5, 10 és 20 centimes értékű érméit tiszta kupronikkelből (75% Cu, 25% Ni, cink és ezüst nélkül) készítette.[4][5]

Jegyzetek

  1. ↑ Sakiewicz P, Nowosielski R, Babilas R (2015. augusztus). „Production aspects of inhomogeneous hot deformation in as-cast CuNi25 alloy”. Indian Journal of Engineering & Materials Sciences 22, 389–398. o. 
  2. ↑ Copper-Nickel in Coinage
  3. ↑ 5 Rappen (Coat of arms)
  4. ↑ 10 Centimes - Léopold I
  5. ↑ 20 Centimes - Léopold I

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cupronickel című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.