Kripta
A Kripta világában a megközelítések, ötletek és vélemények sokfélesége rendkívül gazdag tudáscserét generálhat. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy mélyebben elmélyedjünk a témát övező különböző aspektusokban, hogy megértsük a mai társadalomra gyakorolt hatását. A kezdetektől a jövőbeli következményekig a Kripta az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődési területévé vált. Ezen a cikken keresztül megpróbáljuk feltárni a Kripta különböző aspektusait és relevanciáját a kortárs világban, új perspektívákat és reflexiókat kínálva, amelyek hozzájárulnak a transzcendentális téma körüli vita gazdagításához.
A kripta (más néven sírbolt[1]) a temetkezőhelyek egyes fajtáinak összefoglaló neve. A kripta (sírbolt) legalább kettő koporsó elhelyezését biztosító al-és felépítményből álló temetési hely. Méretét a befogadó koporsók száma határozza meg. A temető tulajdonosának hozzájárulásával, építési engedéllyel építhető. A kriptának a temetőn belüli elhelyezését a temető tulajdonosa (üzemeltetője) jelöli ki. A tulajdonosnak a hozzájárulást meg kell adnia, ha az építtető a sírbolt helyét megváltotta.[2]
A szó eredete
A kripta görög eredetű szó (κρύπτω = befed, elrejt).
Története
Kezdetben föld alatti temetkezőhelyet jelentett. A középkorban legjellemzőbb típusa a templomok keleti felén, a szentély alatt épült altemplom volt, ahová nemcsak egyházi és világi méltóságokat temettek, de ott őrizték a fontosabb ereklyéket is.
Később így kezdték nevezni a temetőkben főleg családok, illetve világi személyek számára épített sírboltokat is.
Galéria
-
A Schober-sírbolt a Farkasréti temetőben -
A Horthy-család sírboltja Kenderesen -
Lyka sírbolt a Kerepesi úti sírkertben -
-
A toulouse-i Saint Sernin bazilika kriptája -
A worcesteri katedrális kriptája -
Az arnhemi Szent Eusebius templom kriptája -
A mártírkő a zürichi Wasserkirchében -
A zürichi Grossmünster kriptája Nagy Károly szobrával -
A Hofkirche kriptája a requiem-oltárral
Kapcsolódó szócikkek
Források
- Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 558. o. ISBN 963-9257-04-4
Jegyzetek
További információk
- 1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről