Kovalens sugár

Mai cikkünkben a Kovalens sugár lenyűgöző világába fogunk beleásni. A Kovalens sugár évek óta tanulmányozási és viták tárgya a különböző területek szakértői között. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a történelemben betöltött szerepéig a Kovalens sugár leköti a tudósokat, kutatókat és a kíváncsiakat egyaránt. Ebben a cikkben végig fogjuk vizsgálni azokat a különböző szempontokat, amelyek miatt a Kovalens sugár figyelemre és átgondolásra érdemes téma. A kezdetektől a mai fejlődésig elmerülünk a felfedezés és a tanulás útjában, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a Kovalens sugár jelentőségét modern világunkban. Tarts velünk ezen az izgalmas utazáson!

Kovalens és az atomsugár összehasonlító ábrája

A fizikai kémiában és az atomfizikában a kovalens sugár () az atomok közti kötéstávolságot leíró fizikai-kémiai jellemző. Az empirikus mennyiséget atomok jellemzőjeként adják meg, amely egy bizonyos közelítésben a kovalens kötéstávolságok becslésére alkalmazható.

Fizikai leírása

A két egymással kovalens kötésben álló atom kovalens sugarának az összege első közelítésben megadja a kötéstávolságot. Valójában ez csak leíró jellegű mennyiség, mely bizonyos esetekben pontosításra szorul. Heteroatomos kötésben például figyelembe kell venni, hogy a kötés ionos jelleggel bírhat, mely hatással lehet a kötéstávolságra. Továbbá a kettős és hármas kovalens kötésekre azonos atomnak mások a kötéstávolságai, így -kötések jelenlétében vagy hibridizáció esetén a fenti, a kovalens sugáron alapuló empirikus kép tovább módosul.

A kovalens sugarat rendszerint röntgendiffrakciós vizsgálatokkal mérik, értékét pm-ben (pikométer) vagy angströmben adják meg.

Néhány elem

Az alábbi táblázat néhány elem kovalens sugarának és más atomi méreteinek összevetését tartalmazza.[1]

Elem neve Csoport Vegyjel Bohr-sugár Kovalens sugár Elektronsugár Magsugár
Hidrogén 1A H 0,53 13,598 0,37 0,33 0,20
Lítium 1A Li 1,34 5,392 1,75 0,83 0,51
Nátrium 1A Na 1,40 5,139 1,83 0,84 0,57
Kálium 1A K 1,66 4,341 2,26 1,03 0,63
Rubídium 1A Rb 1,72 4,177 2,79 1,07 0,66
Cézium 1A Cs 1,85 3,894 3,02 1,14 0,71
Berillium 2A Be 0,77 9,323 1,11 0,48 0,29
Magnézium 2A Mg 0,94 7,646 1,60 0,58 0,36
Kalcium 2A Ca 1,18 6,113 1,98 0,73 0,45
Bór 3A B 0,87 8,298 0,89 0,54 0,33
Alumínium 3A Al 1,20 5,986 1,43 0,74 0,46
Gallium 3A Ga 1,20 5,999 1,60 0,74 0,46
Indium 3A In 1,24 5,786 1,63 0,77 0,48
Túlium 3A Tl 1,18 6,108 1,70 0,73 0,45
Szén 4A C 0,64 11,260 0,71 0,40 0,24
Nitrogén 5A N 0,50 14,534 0,55 0,31 0,19
Foszfor 5A P 0,69 10,487 1,11 0,42 0,26
Arzén 5A As 0,74 9,789 1,25 0,45 0,28
Oxigén 6A O 0,53 13,618 0,60 0,33 0,20
Kén 6A S 0,69 10,360 1,04 0,43 0,27
Szelén 6A Se 0,61 11,814 0,91 0,38 0,23
Tellúr 6A Te 0,80 9,010 1,43 0,49 0,31
Fluor 7A F 0,41 17,423 0,71 0,26 0,16
Klór 7A Cl 0,56 12,968 0,99 0,34 0,21
Hélium 8A He 0,29 24,587 0,46 0,18 0,11
Neon 8A Ne 0,33 21,565 0,67 0,21 0,13
Argon 8A Ar 0,46 15,760 0,96 0,28 0,17
Kripton 8A Kr 0,51 14,000 1,17 0,32 0,20
Xenon 8A Xe 0,59 12,130 1,31 0,37 0,23
Minden sugár angströmben, az ionizációs potenciál () eV-ban értendő.

Jegyzetek

  1. Heyrovska 2013, 66–68. o.

Források