Kosztroma (folyó)
Ebben a cikkben elmélyülünk a Kosztroma (folyó) izgalmas világában, feltárva eredetét, a mai társadalomra gyakorolt hatását és lehetséges jövőbeli következményeit. Megjelenése óta a Kosztroma (folyó) felkeltette a különböző közönségek figyelmét, vitákat, elmélkedéseket és vegyes érzelmeket váltva ki. Az évek során a Kosztroma (folyó) különböző területeken bizonyította befolyását, a technológiától a művészetekig, beleértve a politikát és a populáris kultúrát is. Egy részletes elemzésen keresztül igyekszünk megérteni a Kosztroma (folyó) jelentőségét a mai világban, és a körülöttünk lévő valóságot átalakító potenciálját.
| Kosztroma | |
| Кострома | |
 | |
| Közúti híd a folyón, Kosztroma városnál | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 354 km |
| Vízhozam | 85 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 16 000 km² |
| Forrás | Galicsi-hátság |
 é. sz. 59° 03′ 12″, k. h. 42° 58′ 28″59.053380°N 42.974388°E | |
| Torkolat | Volga |
| é. sz. 57° 46′ 13″, k. h. 40° 53′ 56″57.770278°N 40.898885°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| A Volga vízgyűjtője | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kosztroma témájú médiaállományokat. | |
A Kosztroma (oroszul: Кострома) folyó Oroszország európai részén, a Kosztromai területen, hosszú szakaszon a Jaroszlavli területtel közös határon; a Volga bal oldali mellékfolyója.
Földrajz
Hossza: 354 km,[1] vízgyűjtő területe: 16 000 km², évi közepes vízhozama: 85 m³/sec.
A Kosztromai terület északnyugati, gyéren lakott részén, a Galicsi-hátságon ered. Kezdetben szűk völgyben nyugat felé, majd dél felé, Buj várostól délnyugat felé folyik és a Volgán kialakított Gorkiji-víztározóba torkollik.
Novembertől áprilisig, május elejéig jég borítja. Tavaszi árvize van; áprilistól júniusig, átlag 53 nap alatt folyik le az éves vízmennyiség 63%-a. Alsó és középső folyásán hajózható.
1956-ban a folyón Kunyikovo falunál duzzasztógátat létesítettek, így az alsó folyáson 176 km² kiterjedésű víztározó alakult ki. Legnagyobb szélessége 16 km, hossza északkelet-délnyugati irányban 24 km, mélysége 2 m és 12 m között váltakozik. A folyó új torkolatát a korábbinál nyugatabbra, Szamety falunál alakították ki.
Mellékfolyói
- Balról: a Galicsi-tó vizét levezető Vjoksza (84 km), valamint a Sacsa (113 km) és a Tyobza (140 km)
- Jobbról: a Jaroszlavli területről érkező Obnora (132 km) és a Szoty (utóbbi már a víztározóba ömlik, hossza 144 km).
Települések
Felső folyásán, a jobb parton fekszik Szoligalics járási székhely, gyógyüdülőhely. A legnagyobb város a folyó középső szakasza mentén fekvő Buj, közúti és főként vasúti csomópont. Hídján vezet keresztül a Kirovot és Vologdát, illetve Kirovot és Jaroszlavlt összekötő vasútvonal.
Jegyzetek
- ↑ Az egykori, még a víztározó megépítése előtti torkolatig számítva.
Források
- Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1970–1977)
- G. Ja. Rizsavszkij. Basszejn verhnyej Volgi [archivált változat] (orosz nyelven). Szkitalec.ru (1981). Hozzáférés ideje: 2014. december 16. [archiválás ideje: 2014. december 11.]
