Mai cikkünkben a Koszmosz–4 lenyűgöző világába fogunk beleásni. Meg fogjuk vizsgálni eredetét, hatásait a mai társadalomra és jelentőségét a különböző területeken. Megismerjük történetét, jellegzetes tulajdonságait és a lehetséges jövőbeli előrejelzéseket. A Koszmosz–4 nagy érdeklődésre számot tartó téma, és lehetőséget ad arra, hogy mélyebben elmélyüljünk annak természetében, hogy jobban megértsük környezetünkre gyakorolt hatását. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezőútra és a Koszmosz–4 megismerésére.
![]() |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Koszmosz–4 | |
Ország | ![]() |
Gyártó | OKB–1 |
Típus | felderítő műhold |
Rendeltetés | fotófelderítés, tudományos kutatás |
Küldetés | |
Indítás dátuma | 1962. április 26. 10:04 UTC |
Indítás helye | Bajkonuri űrrepülőtér, 1. sz. indítóállás |
Hordozórakéta | Vosztok |
Visszatérés dátuma | 1962. április 29. |
Tömeg | 4600 kg |
Energiaellátás | kémiai |
Pályaelemek | |
Excentricitás | 0,002394 |
Inklináció | 65° |
Periódus | 90,6 perc |
COSPAR azonosító | 1962-014A |
SCN | 00287 |
A Koszmosz–4 (oroszul: Космос–4) szovjet Zenyit–2 típusú felderítő műhold volt.
A Zenyit–2 típusú fotófelderítő műhold a kujbisevi CSZK-Progressz vállalatnál készült. Fedélzetén nukleáris robbantásokat érzékelő műszereket is elhelyeztek. 1962. április 26-án Koszmosz jelzéssel a Bajkonuri űrrepülőtérről Vosztok–K (8K72K) hordozórakétával állították alacsony Föld körüli pályájára. Ez volt az első sikeresen pályára állított szovjet felderítő műhold. A vezérlőrendszer hibája miatt azonban csak kisszámú értékelhető felvételt tudott készíteni.
A műhold keringési ideje 90,5 perces volt. Az elliptikus pálya perigeuma 216 km, apogeuma 707 km volt. Tömege 4600 kg. 1962. április 29-én, négynapos keringés után a visszatérő modul földi parancsra belépett a légkörbe és ejtőernyővel leszállt a Földre.