Kornett (regiszter)
A Kornett (regiszter) olyan téma, amely a történelem során vita és elmélkedés tárgya volt. Ez a téma kezdetétől napjainkig felkeltette a szakértők és a rajongók érdeklődését, számos területen váltott ki vitákat. Az évek során a Kornett (regiszter) jelentős változásokon ment keresztül, mind felfogásában, mind társadalomra gyakorolt hatásában. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kornett (regiszter)-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak időbeli alakulását és mai relevanciáját. Ezen túlmenően megvizsgáljuk a témával kapcsolatban felmerült különböző nézőpontokat és megközelítéseket azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító jövőképet kínáljunk.
 |
Ezt a szócikket össze kellene dolgozni a Cornet (regiszter) szócikkel. |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Kornett ajaksípokból álló nem ismétlő kevert orgonaregiszter. Leginkább a Cornet, Cornett elnevezéssel találkozhatunk a romantikus orgonák diszpozícióiban. Kimondottan francia romantikus regiszter, de megjelenik a német romantikában is, így a Rieger orgonagyár diszpozícióiban. A romantikától napjainkig alkalmazott, jellegzetes kevert regiszter. Alap-, kvint-, és tercsorokat tartalmaz, néha ezen felül tartalmazhat szeptimsort is. Általában négy sorral épül, de lehet három, öt, vagy hat soros is; de az egri bazilika orgonájában találkozunk kilencsorossal is. Legtöbbször 4’ magasságban indul, de a kezdő sora lehet 2 2/3’, 5 1/3’ vagy 8’ is. Alapanyaga ón, szűk principál jellegű sorokat tartalmaz. Hangja tömör, érces, a szeptimsor kölcsönözhet neki nyelves karaktert.