Cornet (regiszter)

A mai cikkben mindent megvizsgálunk, ami a Cornet (regiszter)-hez kapcsolódik. Akár a történetéről, akár a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáról, akár a kapcsolódó trendekről keres információt, vagy egyszerűen csak szeretne többet megtudni funkcióiról és előnyeiről, ebben a cikkben mindent megtalál, amire szüksége van. A keletkezésétől az idő múlásával kialakuló fejlődéséig, a mindennapi életünkben alkalmazott különféle alkalmazásain és felhasználásán keresztül elmerülünk egy teljes elemzésben, amely segít jobban megérteni a Cornet (regiszter)-et és annak mai relevanciáját. Ne hagyd ki!

 Ezt a szócikket össze kellene dolgozni a Kornett (regiszter) szócikkel. Az összedolgozás után az egyik lapot törölni kell, vagy – ha érdemes – átirányítássá alakítani. A megbeszélésbe a vitalapon kapcsolódhatsz be.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Cornet (egyértelműsítő lap).

Kornet - orgonaregiszter. Leginkább a „Cornett” elnevezéssel találkozhatunk a romantikus orgonák diszpozícióiban. Kimondottan francia romantikus regiszter, de megjelenik a német romantikában is, így a Rieger orgonagyár diszpozícióiban. A romantikus orgonaépítészet csak erre a korra, és azóta napjainkig is alkalmazott, jellegzetes kevert regisztere. Alap-, kvint-, és tercsorokat tartalmaz, néha ezen felül tartalmazhat szeptimsort is. Általában négy sorral épült, de lehet három, öt, vagy hat soros is; de az egri bazilika orgonájában találkozunk kilenc sorossal is. Legtöbbször 4’ magasságban indul, de a kezdő sora lehet 2 2/3’, 5 1/3’ vagy 8’ is. Alapanyaga ón, szűk principál jellegű sorokat tartalmaz; hangja tömör, érces, a tercsor kölcsönözhet neki nyelves karaktert.