Kopet-dag

A mai világban a Kopet-dag a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes témává vált. Az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatásától a gazdaságra és a politikára gyakorolt ​​hatásáig a Kopet-dag-nek sikerült felhívnia a figyelmet és szenvedélyes vitákat váltott ki különböző területeken. Az idő múlásával jelentősége és hatása megnőtt, ami egyre nagyobb érdeklődést váltott ki természete, következményei és lehetséges jövőbeli következményei iránt. Ebben a cikkben tovább kutatjuk a Kopet-dag jelenségét, és megvitatjuk jelentőségét a jelenlegi kontextusban.

Kopet-dag
Hely Irán
 Türkmenisztán
Legmagasabb pontKucsan (3191 m)
Hosszúság650 km
Elhelyezkedése
Kopet-dag (Irán)
Kopet-dag
Kopet-dag
Pozíció Irán térképén
é. sz. 38° 04′ 01″, k. h. 57° 22′ 21″38.066944°N 57.372500°EKoordináták: é. sz. 38° 04′ 01″, k. h. 57° 22′ 21″38.066944°N 57.372500°E
Kopet-dag (Türkmenisztán)
Kopet-dag
Kopet-dag
Pozíció Türkmenisztán térképén
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kopet-dag témájú médiaállományokat.

A Kopet-dag (perzsául کپه‌داغ, türkménül Köpetdag) avagy Türkmén-khoraszáni hegylánc[1] mintegy 650 kilométer hosszan elnyúló hegyvonulat Ázsiában, Türkmenisztán és Irán határán. Északnyugaton a Kaszpi-tenger szomszédságától délkeleten a Hari Rud folyóig nyúlik.[2] Legmagasabb csúcsa Türkmenisztánban a 2940 méteres Rizeh, a főváros Aşgabattól délnyugatra, Iránban pedig a 3191 méteres Kucsan.[3]

A név eredete

A kopet (illetve perzsa koppeh) jelentése „rakás”, „halom”. Dag a török nyelveken hegyet jelent. Együtt alacsony hegyekre utalhat.

Topográfiája

A Kopet-dag régióját előhegységek, száraz és homokos lejtők, hegyplatók és mély szakadékok jellemzik.

Nyugati előhegysége a Kyurendag-gerinc.

Geológiája

A Kopet-dag főleg alsó kréta kori üledékes kőzetekből áll, kisebb részben pedig, a délkeleti részén jura kori kőzetekből.[4][5] A hegység az alpi orogén ciklus során, a miocén és pliocén korokban jött létre. A Tethys-óceán bezárult, az Arábiai-lemez összeütközött az Iráni-lemezzel, és ahogy az Eurázsiai-lemez óramutató irányában történt mozgása közben az Iráni-lemezzel ütközött, utóbbi a Turáni platformhoz szorult. A jura és a miocén közt itt felhalmozódott kőzetek összepréselve létrehozták a Kopet-dagot.

Földrengések

A Kopet-dag az űrből

A Kopet-dag tektonikailag továbbra is aktív és időnként heves, a Richter-skálán a 7-es szintet is meghaladó földrengéseket él meg. 1948. október 5-én egy 7,3 erősségű rengés több mint 110 ezer embert ölt meg a türkmén főváros, Asgábád régiójában.[6]

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Kopet Dag című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

  1. ↑ خرِبِت كُپِتدَگ: Iran. (Hozzáférés: 2010. szeptember 9.).
  2. ↑ Microsoft Encarta World Atlas, 2001, Microsoft Corporation
  3. ↑ Kopet-Dag Range, Encyclopædia Britannica, www.britannica.com
  4. ↑ Geological Map of Iran, National Geoscience Database of Iran, www.ngdir.ir
  5. ↑ Geological Map of the Middle East, published by Geological Survey of Iran, Second Edition, 1993
  6. ↑ The world's worst natural disasters