Kisbácsfalu

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Kisbácsfalu-et, amely téma az utóbbi időben sokak figyelmét és érdeklődését felkeltette. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a különböző tanulmányi területeken való relevanciájáig a Kisbácsfalu számos kontextusban vita és vita tárgya volt. Egy kimerítő elemzésen keresztül igyekszünk mélyebbre ásni a Kisbácsfalu számos aspektusát, olyan átfogó perspektívát kínálva, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy jobban megértse annak fontosságát és következményeit. Ez a cikk az eredetétől a lehetséges jövőbeli vonatkozásaiig a Kisbácsfalu-et különböző nézőpontokból közelíti meg, hogy teljes és gazdagító áttekintést nyújtson erről a lenyűgöző témáról.

Kisbácsfalu
Közigazgatás
TelepülésTeszér
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Kisbácsfalu (Szlovákia)
Kisbácsfalu
Kisbácsfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 14′ 13″, k. h. 18° 53′ 36″48.236841°N 18.893306°EKoordináták: é. sz. 48° 14′ 13″, k. h. 18° 53′ 36″48.236841°N 18.893306°E

Kisbácsfalu (szlovákul: Báčovce, németül: Bachsdorf) Teszér településrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.

Fekvése

Korponától 20 km-re délnyugatra, Teszér központjától 5 km-re északra fekszik.

Története

Vályi András szerint "BÁCSFALU. Bachsdorf. Elegyes lakosú falu Hont Vármegyében, birtokosa Semberg Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Felső Sipeknek szomszédságában, mellynek filiája Selymetz Bányától két jó mértföldnyire. Határja középszerű, ’s külömbféle vagyonnyai szerént második Osztálybéli."[1]

Fényes Elek szerint "Bácsfalu, (Bacsowcze), tót falu, Honth vmegyében, Szebelébhez 3/4 mfd. 11 kath, 59 evang. lak. F. u. a Zsembery fam. Ut. p. Selmecz."[2]

Hont vármegye monográfiája szerint "Bácsfalu, régi neve Bachsdorf, tót-magyar kisközség, a Ledény patak partján mindössze 15 házzal és 74 ág. ev. h. lakossal; vasúti állomása és távirója Teszér, postája Ledény. A múlt század elején a Sembery család volt a község földesura és jelenleg is annak van itt nagyobb birtoka."[3]

1910-ben 61, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Hont vármegye.
Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!