Ebben a cikkben a Kieli béke kérdésével foglalkozunk, amely az elmúlt években egyre fontosabbá vált. A Kieli béke olyan téma, amely nagy érdeklődést váltott ki mind a tudományos közösségben, mind általában a társadalomban, különféle területekre gyakorolt hatása miatt. A Kieli béke eredetétől jelenlegi fejlődéséig számos vizsgálat és vita tárgya volt, amelyek célja a környezetünkre gyakorolt hatásának megértése. Ebben a cikkben a Kieli béke-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük jelentőségét, következményeit és a téma lehetséges jövőbeli perspektíváit.
Kieli béke | |
![]() | |
A Norvégiával foglalkozó rész fordítása | |
A kieli béke emléktáblája | |
Aláírás dátuma | 1814. január 14. |
Aláírás helye | Kiel |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kieli béke témájú médiaállományokat. |
A kieli béke a Dánia–Norvégia és Svédország között 1814. január 14-én aláírt szerződés, melynek értelmében Dánia királya, (a napóleoni háborúk vesztese) átengedi a svédeknek Norvégiát, cserébe Svéd-Pomerániáért.
A Kielben aláírt békeszerződés azonban sosem lépett hatályba: Svéd-Pomeránia Poroszországhoz került, Norvégia pedig kikiáltotta függetlenségét, alkotmányt fogadott el és királlyá választotta Keresztély Frigyes herceget. Egy rövid háború után végül perszonálunióra lépett Svédországgal a mossi megállapodás keretében.
A kieli béke nem érintette a korábban norvég függőség alatt álló Grönlandot, Izlandot és Feröert, amelyek dán fennhatóság alatt maradtak.