A kortárs világban a Kentucky Egyetem állandó érdeklődés és vita tárgyává vált. Relevanciája több területre is kiterjed, a technológiától a kultúráig, beleértve a gazdaságot és a politikát is. A Kentucky Egyetem minden korosztály figyelmét felkeltette, és vegyes véleményeket váltott ki. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kentucky Egyetem különböző szempontjait, és elemezzük a mai társadalomra gyakorolt hatását. Az eredetétől a lehetséges hosszú távú következményeiig mély és szigorú elemzésbe fogunk ásni, hogy jobban megértsük ezt a manapság olyannyira jelenlévő jelenséget.
A Kentucky Egyetem (rövidítve: UK, UKY, vagy U of K) államilag támogatott amerikai egyetem Lexingtonban, Kentucky-ban. 1865-ben alapította az intézményt John Bryan Bowman Kentucky Mezőgazdasági és Mechanikai Kollégiuma néven. Egyike az állam két támogatott egyetemének, a Kentucky Állami Egyetem mellett és az állam legtöbb hallgatója itt tanul, több, mint 31 ezer.
Az intézmény 16 karból áll, 93 alapképzési, 99 mesterképzési és 66 doktori programja van. A National Science Foundation szerint az egyetem 2018-ban kutatásokra 393 millió dollárt költött, amellyel 63. az országban.[3] A kampuszán tizenöt könyvtár található, a legnagyobb ezek közül a William T. Young Könyvtár.
Karok
Mezőgazdaság, élelmiszer és környezeti kar, alapítva: 1908
Bölcsészettudományi kar, alapítva: 1908
Gatton Üzleti és közgazdasági kar, alapítva: 1925 (eredetileg: Kereskedelmi kar)
Kommunikációs és információs kar, alapítva: 1976
Fogászati kar, alapítva: 1962
Tervezési kar, alapítva: 1964 (eredetileg: Építészeti kar)
Oktatási kar, alapítva: 1923
Mérnöki kar, alapítva: 1918 (a korábban létrehozott CIvil mérnöki, Mechanikai mérnöki és Bányászati kar összeolvasztásával)
Szépművészeti kar, alapítva: 1976
Egészségtudományi kar, alapítva: 1966 (eredetileg: Szövetséges Egészségügyi Szakemberek karja)