Keglevich család
A mai világban a Keglevich család nagyon fontos és vita tárgyává vált. Hatása számos területre kiterjed, ellentmondó véleményeket generál, felébreszti a szakemberek és a nagyközönség érdeklődését. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy elmélyüljünk következményeiben, eredetében és következményeiben, hogy teljes mértékben megértsük hatását a különböző területeken. Ebben a cikkben a Keglevich család különböző perspektíváit elemezzük, elemezve annak időbeli alakulását és mai relevanciáját. Az eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig olyan kulcsfontosságú szempontokkal foglalkozunk, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy széles és részletes látásmódot kapjon erről a lenyűgöző témáról.
A buzini Keglevich család egy Horvátországból származó család.
Az első ismert ős – 1300 körül – Péter, a buzini vár ura, innen ered az előnév. Péter fia Kegel volt, utódaik ezért nevezték magukat Kegel-fiaknak (Keglevich, Keglegics vagy Keglevics) Az 1600-as évek közepéig inkább horvátországi kötődéseik voltak. A magyar ág megalapítója II. Miklós ónodi kapitány. A család sok megyének adott főispánt, felsőházi tagot. II. Miklós leszármazottai közül többnek volt kötődése Szolnok megyéhez.
Híres Keglevichek
- Keglevich Péter (?1485 – 1554/55) horvát bán
- Keglevich Ferenc topuszkói apát
- Keglevich Károly (1739-1804)
- Keglevich Gábor (1784 – 1854), buzini gróf, tárnokmester
- Keglevich János (1786-1856) főispán, országgyűlési képviselő
- Keglevich István (1840-1905) színházi és operaházi intendáns, politikus
Kastélyaik
Források
- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868.