A mai világban a Kati néni, a fertályos asszony továbbra is nagy érdeklődésre számot tartó téma a társadalom különböző területein. Akár személyes, akár szakmai, tudományos vagy társadalmi szinten, a Kati néni, a fertályos asszony továbbra is széles közönség érdeklődését felkeltő téma. Ahogy haladunk előre az időben, a Kati néni, a fertályos asszony jelentősége egyre nyilvánvalóbbá válik, és életünkre gyakorolt hatása továbbra is jelentős. Ebben a cikkben a Kati néni, a fertályos asszony-hez kapcsolódó különböző szempontokat és mindennapi életünkre gyakorolt hatását fogjuk megvizsgálni, elemezzük a relevanciáját a különböző kontextusokban, és megvizsgáljuk az idők során bekövetkező fejlődését.
Kati néni, a fertályos asszony | |
![]() | |
Kati néni, a fertályos asszony | |
Közigazgatási adatok | |
Ország | Magyarország |
Település | Székesfehérvár |
Cím | Liszt Ferenc utca |
Építési adatok | |
Szobrász | Kocsis Balázs |
Felállítás ideje | 2001. január 12. |
Felavatás ideje | 2001. november 25. |
Felhasznált anyagok | bronz |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kati néni, a fertályos asszony témájú médiaállományokat. |
Kati néni, a fertályos asszony bronzszobra Székesfehérvár belvárosában, a Liszt Ferenc sétálóutcában található.[1] Az egykori fehérvári piac jellegzetes alakját, a portékáit Felsőváros városrészből kiskocsijával a belvárosi piacra toló idős asszonyt ábrázoló szobor Kocsis Balázs alkotása,[1] amelynek ihletője Molnár Imréné Boda Katalin volt, aki még 93 éves korában is árulta döcögős kocsiján a tejet, tejfölt és a sült liba- és kacsafertályokat.[2][3] A négy részre, azaz fertályokra felvágott, saját zsírjában ropogósra sütött kacsa és liba egy székesfehérvári helyi ételkülönlegesség.[4]
bizonyos piaci, vásári áruadag neve is fertály. Kiskunfélegyházán a levágott, megtisztított és négy részre vágott liba egy részét fertálynak (libafertály) hívják
A szobrot 2001. november 25-én avatták többéves kálvária után, mivel a szakhatóságok többszöri alkalomra se engedélyezték, hogy a szobor a jelenlegi helyén álljon.[6] A Városszépítő és -védő Egyesület – dacolva a szakhatóságok büntetésével – 2001. január 12-én kihelyezte a szobrot a jelenlegi helyére, s egy urnát állítottak mellé, amelyben kikérték a székesfehérváriak véleményét: ez egyöntetűen azt tükrözte, hogy a szobor a jelenlegi helyén maradjon.[7] A szobor kiállítása 3,3 millió forintba került, amit helyi vállalkozók, önkormányzati képviselők és magánszemélyek gyűjtöttek össze.[8]
Székesfehérvárott minden november 25-én Kati néni szobránál szokták megünnepelni a Katalin-napot.[9]
A városban elterjedt hiedelem, hogy aki megfogja Kati néni szobrának orrát, annak szerencséje lesz. Napjainkra már nem csak a helyiek, hanem a városba látogató turisták is szívesen követik a babonás szokást.[10] Ennek következtében a szobor orra teljesen kifényesedett.